Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 161—162. M97 A részvénytársaság a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetése előtt létezőnek nem tekintetvén, javára telekkönyvi jogok nem szerezhetők. D. 1907. jan. 22. 5089/906. Gl. XIV. 701. 161. §. A részvénytársaság igazgató tagjainak felelőssége a részvénytársaság irányában. Térfi IX. 10. A kereskedelmi törvény 161. 8 ból nem következtethető az jlyan ügylet semmissége, melylyel a részvénytársaság saját részvényeit másnak zálogba adja,. Az ily ügyletre vonatkozó ajánlat tehát nem irányul lehetetlen teljesitésre. C. 1900. okt. 19. 622/900. Gr. IX. 724. Gl. IV. 589. A kereskedelmi törvény 161. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a részvénytársaságnak saját részvényeit zálogba venni tiltva van, tiltó jogszabály ugyan, azonban magát az ügyletet semmissé nem teszi. C. 1897. május 26. 1003/96. sz. a. Azonos I. G. 521/900. és 164/902. sz. a. Gr. IX. 725. Gl. IV. 589. Azon az alapon, hogy a részvénytársaságnak saját részvényeit megszerezni vagy zálogba venni nem szabad, nem lehet érvénytelennek tekinteni azt az ügyletet, amelynek tartalma szerint a részvénytársaság saj át részvényének megszerzése iránt vállalt kötelezettséget. Térfi VIII. 216. Az alperesi alapszabály 15. §-ának az a rendelkezése, hogy: ,,ha a részvény tulajdonosa akár mint kölcsönvev.0, akár mint kezes, vagy bármi czimen az intézetnél kötelezettségben áll s harmadik személy által perrel támadtatik meg, a részvény első sorban az intézetnél fenforgó kötelezettsége fedezetéül szolgál", nemcsak hogy a részvényeknek a kereskedelmi törvény 173. §-ában biztositott átruházhatóságát nem korlátozhatja, hanem minthogy alperes ezt a rendelkezést ugy értelmezi, hogy enTatics-Sámlov: Döntvények II. nek alapján az adós részvényes részvényére alapszabályai alapján zálog- avagy megtartási joga van, a kereskedelmi törvény 161. §-ába is beleütközik és mint ilyen, annak daczára bir hatálylyal, hogy az alapszabályokat a czégbiróság elfogadta. C. 1907. április 23. 55/906. sz. Gl. XIV. 702. A részvénytársaság saját részvényeit váltói megtartási joga alapján sem fordíthatja saját követelésének törlesztésére. C. 1907. május 10. 377/906. Gl. XIV. 702/a. A törvény nem zárja ki, hogy a részvénytársaságnak a czégjegyzékbe történt bevezetése s kihirdetése előtt akár a társaság javára, akár terhére ügyletek létesüljenek. Térfi III. 583. 162. §. A K. T. 162. §-a értelmében nemcsak az eredetileg jegyzett, hanem minden későbbi részvénynek teljes befizetése előtt kibocsátott uj részvény semmis lévén, alaptőkefelemelés czéljából egy határozattal kibocsáttatni rendelt 50.000 és 25.000 frt értékű- uj részvények közül a 25.000 frt értékű ujabb részvények semmiség terhe alatt mindaddig ki sem bocsátható^ mig az 50.000 frtos névértékű részvények teljesen be nem fizettettek. C. 1901. június 5. 556. és 557/901. Gr. IX. 726. A kereskedelmi törvény a részvénytársaságok által elhatározott alaptőkefölemelés tekintetében külön intézkedést nem tartalmaz azokban a kérdésekben, melyek a felemelt alaptőke aláirására, befizetésére és bejegyzésére vonatkoznak s igy külön törvényintézkedés hiányában a joghasonszerüség alapján a törvénynek azokat az intézkedéseit kell megfelelően alkalmazni és irányadóknak elfogadni,, amelyek az eredeti alaptőke alkotására vonatkozólag a törvény által megállapittattak. C. 1897. június 30. 368/97. sz: a. Gr. IX. 727. Gl. IV. 591 A már megalakult részvénytársaság által alaptőkéjének felemelése czél7