Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

96 Kereskedelmi jog 159—160. §§. bejegyzésének van helye, mely a valódi tényállást tünteti fel; ehhez képest az alapszabályok azon módosítása, hogy a részvénytársasági alaptöke az ujabban kibocsátott részvények értékével emelkedett, csak akkor jegyezhető be, ha igazoltatik, hogy ezen részvénytöke befizettetett. Bpesti T. 1905. április 26. 955/905. sz. a. Gl. XII. 1782. A kereskedelmi törvény 159. §-ának 3. pontja értelmében a bejegyzés végett a részvényösszeg legalább 30%-ának befizetését kell igazolni. Ha az aláíráskor nem fizettetett be az egész 30% és az alakulásig nem is egészíttetett ki az aláíráskor befizetett összeg 30%-ra, akkor a részvénytársaság megalakulása lehetetlen lévén, az aláíróknak a részvénytársaság megalakulhatása végett elvállalt kötelezettségét megszűntnek kell tekinteni. C. 1905. febr. 1. 392/905. Gl. XII. 1783. A törvény ama követelményének, hogy az alaptöke 30%-a befizettessék, elég tétetett az által, hogy alakuló közgyűlés jkönyve s a közjegyző tanúsítása szerint az egyik alapító a szükséges összeget mint a részvényösszegre eső 30%-ot a kir. közjegyző előtt leolvasta, aki azt az egyik megválasztott igazgatónak átadta. Bpesti T. 1906. április 9. 967. Gl. XIII. 1200. A részvénytársaság, mielőtt czégének és alapszabályainak bejegyzése elrendeltetnék, utasítható pl. arra, hogy a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait s a befizetés elmulasztásának következményeit, továbbá a társaság hirdetményeinek mikénti közzétételét az alapszabálvokban pótlólag tüntesse ki. K. és V. tsz. 220/82. Gl. IV. 584. 160. §. Abból, hogy a kereskedelmi törvény 160. §-a szerint a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés és ennek közzététele előtt a részvénytársaság jogilag létezőnek nem tekintetik, nem következik az, hogy előbb a részvénytársaság javára és terhére ügyletek egyáltalában nem köthetők. C. 1900. márczius 27. I. G. 53/900. Gr. IX. 719. Gl. IV. 585. A részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt az ő nevében kötött ügyletek is kötelezik a társaságot, ha a társaság concludens tényeiből, jelesül a vett részvényürlapok használatából az megállapítható, ho.gy az ügylethez utóbb maga a társaság hozzájárult. C. 1898. decz. 22. 1203/98. sz. a. Gr. IX. 720. Gl. IV. 586. A K. T. 160. §-ának rendelkezéséből folyik, hogy a részvénytársaság nevében annak czégbejegyzése és kihirdetése előtt vállalt kötelezettségek a társaságot nem terhelik ugyan, azonban utólagos hozzájárulás esetében, és pedig concludens tényekből következtetve is, a társaságot terhelik. C. 1902. nov. 20. 196/902. Gl. IV. 585. Gr. IX. 721. A K. T. 160. §-a második bekezdésének helyes értelme szerint csak akkor állhat be, ha a czélba vett részvénytársaság nem létesül, vagy ha a tényleg utóbb megalakult részvénytársaság a nevében és részére kötött ügyletet jóvá nem hagyja. Bpesti T. 1899. április 27. II. G. 33. sz. a. Gr. IX. 722. Gl. IV. 588. Az uszodatársaság nevében tett megrendelések folytán szállitott áruk vételárát, ha a részvénytársaság nincs bejegyezve, a megrendelő igazgató tartozik megfizetni. C. 1897. decz. 1. 848/97. Gr. IX. 723. Gl. IV. 699. Ha a tervezett részvénytársaság létre nem jött, a társaság nevében megkötött szerződésből jogokat és kötelezettségeket a megbízottként eljárt egyének szereznek. C. 1905. november 21. 282/905. sz. a. Gl. XII. 1784. A részvénytársaság saját részvényeinek zálogbavételére vonatkozó tilalomba ütköző ügylet megkötése csak az igazgatóság felelősségét, de nem a kötött ügylet hatálytalanságát vonja maga után. C. 1905. okt. 20. 1544/904. sz. a. Gl. XII. 1785.