Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

90 BTK. 301. §. állása folytán sérülést nem okozott. C. 6725/1887. Gr. VI. 924. A testi sértésnél szóbeli biztatás mint segély. C. 2437/1892. Gr. VI. 925. Jelenlét a testi sértésnél magában véve még nem segély. C. 1469/897. Gr. VI. 926. Közös elhatározással véghezvitt bántalmazás esetén, midőn bebizonyithatólag csak az egyik vádlott okozta a sértett látóképességének elvesztését a többi vádlottak mint segédek a BTK. 303. §-a alapján mondattak ki bűnösöknek. Ha a súlyosabb eredmény esetleg orvosi műtét által meg is szüntethető, ez a minősítésre nem bir befolyással. C. 5108/903. Gr. VI. 927. Aki a sértettet lefogva tartja, mialatt társa ezt bántalmazza, tettestárs a testi sértésben. C. 5352/902. Gr. VI. 928. Segéd a testi sértésben, aki a sértettet lefogva tartja, mialatt társa bántalmazza. C. 3649/901. Gr. VI. 929. Különbség a 308. §. és a 301. §. között a tettestársaságra nézve. C. 7721/1892. Gr. VI. 930. Előzetes közös megegyezés folytán elkövetett bántalmazásnál a testi sértés okozói a súlyosabb eredmény szerint tettestársak még akkor is, ha bebizonyittatik, hogy az egyik vádlott csak könnyű testi sértést okozott. C. 6319/900. Gr. VI. 931. Egy alkalommal, egy emberen ejtett több rendbeli testi sértés csak egy bűncselekményt képez, habár az egyes sértések különbözően minősülnek is. C. 2131/888. Gr. VI. 932. Egy vagy több ember felé tett kődobás, mely nem a kiszemelt egyént, hanem mást sértett, mint szándékos egyes bűncselekmény számítandó be. C. 8659/1893. Gr. VI. 933. Testi sértés közben használt meggyalázó kifejezés a testi sértésbe beolvad. C. 3048/902. Gr. VI. 934. Hivatalos hatalommal való visszaélés mellett több emberen okozott testi sértés csak ezen vétséget állapítja meg és pedig annyi vétséget ahány emberen okoztatott a testi sértés. C. 4650/898. Gr. VI. 935. Bezárt ajtók mellett elkövetett testisértés csak a 301. §. alapján minősítendő. C. 3818/1890. Gr. VI. 936. Testi sértés okozása, midőn a vádlott a sértett felet kezével megfogja, csak a 301. §. alá esik. C. 4334/892. Gr. VI. 937. Nemi közösüléssel átszármazott bujakór okozása nem büntettetett, midőn a nemi közösülés maga nem büntetendő cselekmény. (232. §., 236. §.) C. 7374/897. Gr. VI. 938. C. 4334/892. Gr. VI. 938. A testi s. minősítésénél, ha a sértett más okból meghalt, a sérülés valószínű tartama irányadó. Curia 7643/905. Gl. XIII. 166. A többek együttes közreműködésével mint társtettesek által elkövetett s a többek bántalmazásából származó testi sértés elhatárolása. C. 10.465/905. Gl. XIII. 167. Ugyanazon sértetten rövid időközben, de külön akaratelhatározással elkövetett több testi sértés anvagi halmazat. C. 4199/905. Gl. XIII. 168. Egvidejüleg elkövetett becsületsértés és testi sértés esetén a becsületsértés a testi sértésbe beolvad. C. 9997/905. Gl. XIII. 169. A testi sértés minősitése ha vádlott, mielőtt meggyógyult volna, más okból meghal. C. 7643/905. Gl. XII. 254. C. 9132/905. Gl. XII. 255. A t. s. minősitése, midőn vádlott a sértés elkövetésekor nem tudta, hogy a méhmagzatát elvetélt nő terhes. 0. 1125/905. Gl. XII. 256. Sulvos testi sértés kísérlete. Curia 7375/903. Gl. XI. 264. Bántalmazási szándék megállapítása concludens tényből. C. 3445/904. Gl. XI. 265. A testi sértés minősítésénél az okozott sérülés tényleges tartama