Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 301. §. 91 irányadó. C. 1998/904. Gl. XI. 266. Rablás színlelése végett beleegyező ellen elkövetett súlyos testi sértés. Fölmentés. C. 9561/904. Gl. XI. 267. A testi sértés a szóbeli becsületsértést absorbeálja. C. 4846/903. Gl. XI. 268. A gyógytartamra nézve eltérő több orvosi vélemény között annak az orvosnak a véleménye fogadtatott el, aki a beteget a kórházban kezelte. C. 5320/900. Gr. VI. 939. A sértett fél vallomása és a törvényszéki orvosnak 2 évvel a sérülés után adott véleménye ellen a kórházi jelentésben kitüntetett gyógytartam fogadtatott el. Curia 10.392/894. Gr. VI. 940. Gyógytartam pontosan, napok szerint, határozandó meg. Curia 2909/883. Gr. VI. 941. A cselekmény minösitésénél a gyógytartam és nem a munkaképtelenség tartama dönt. C. 4293/1882. Gr. VI. 942. Gl. VIII. 1462. A gyógytartam nincs befejezve, amikor még véraláfutás látszik. Curia 9707/891. Gr. VI. 943. Gl. VIII. 1469. Ha fogcsonkitás esetén a fog csak fájdalmas műtét által távolitható el, e nélkül pedig fogfájás beállása várható, ez a körülmény a minősítésnél nem vehető figyelembe. C. 1967/889. Gr. VI. 944. Gl. VIII. 1465. A testi sértés a valóságos gyógytartam szerint minösitendő, habár kellő ápolás esetén a gyógyulás előbb is következett volna be. Ez a körülmény mint enyhitö veendő figyelembe. C. 7547/899. Gr. VI. 945. Gl. VIII. 1467. A testi sértés által okozott eredmény akkor is beszámítandó a vádlottnak, ha a súlyosabb eredmény külső és a vádlottól független behatás (infectio) folytán jött létre. C. 5636/1892. Gr. VI. 946. Gl. VIII. 1470. Ha a sértett fél a testi sértés gyógyulása előtt más okból hal meg, a testi sértés a valószínű gyógytartam szerint minősítendő. C. 11.729/895. Gr. VI. 947. Gl. VIII. 1480. A sértett beleegyezése mellett okozott testi sértés nem büntettetett. C. 9561/904. Gr. VI. 948. Szándékos meglökés folytán történt elesés közben szenvedett sérülés: szándékos. C. 10.305/904. Gr. VI. 949. Szándékos támadás folytén bekövetkezett testi sértés a vádlottnak mint szándékos beszámítandó, habár a szándék bizonyithatólag csak a bántalmazásra és nem a beállott testi sértés okozására irányult. C. 8751/893. Gr. VI. 950. Gl. VIII. 1471. Szándékos testi sértés állapíttatott meg, midőn valaki lovaira reácsapott azon szándékkal, hogy azokat a kantártartó egyén kezéből kiszabadítsa és ennek folytán a kantártartó egyén testi sértést szenvedett. C. 6972/884. Gr. VI. 951. Mészdobás az arcba, mint szándékos bántalmazás számíttatott be. C. 8591/883. Gr. VI. 952. Mint szándékos testi sértés okozása büntettetett, aki mást szándékosan ugy meglökött, hogy ez a gépbe esett és ott testi sértést szenvedett. C. 5922/882. Gr. VI. 953. Aki gyermekeit szándékosan olyrosszul tartotta, hogy azok betegségbe estek, szándékos testi sértés miatt büntettetett. C. 8996/1894. Gr. VI. 954. Vádlottak kődobálása azon személyek testi épségét, akik vasúti vonaton a betört ablakok közelében voltak, kétségtelenül veszélyeztette ugyan, s azok közül kettő könnyű testi sérülést tényleg szenvedett is, mindazonáltal a kődobálással okozott ablakbetörés még sem képezett olynemü megrongálást, amely a vasúton levő személyek vagv árukra nézve a BTK. 434. §-ában feltételezett közveszélyt vonta volna maga után. De a vádlottak szándéka sem irányult