Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)
BTK. 79. §. 17 A jogos védelemihez nem. szükséges iái I támadás bevárása. C. 3303/907. Gl. XIV. 17. Nem veszélyes támadással szemben is megállapittatott a jogos védelem, midőn ez a szükség határát tul nem lépte. C. 4778/907. Gl. XIV. 18. Jogos védelem tulhágása. Curia 5091/907. Gl. XIV. 19. Jogos védelem közvetlen támadás ellen. C. 9809/904. Gl. XIII. 57. Jogos védelem fenyegető támadás elien. C. 10.476/904. Gl. XIII. 58. A házjog jogos védelme. Curia 10.289/904. Gl. XIII. 59. A vagyon jogos védelme. Tévedés a személyben. C. 10.517/904. Gl. XIII. 60. Jogos védelem hiánya. C. 9373/905. Gl. XIII. 61. C. 11.109/905. Gl. XIEL 62. A jogos védelem határainak tulhágása. C. 8943/905. szám alatt III. Bt. Gl. XIII. 63. Curia 10.697/905. Gl. XIII. 64. Az alvás, mint beszániitást kizáró ok. Különbség ellenállhatatlan kényszer s öntudatlan állapot közt. C. 1840/905. Gl. XII. 172. Jogos védelem csak szándékos cselekmény lehet. C. 4939/1890. Gl. VIII. 307. A jogos védelem eszköze. Curia 1618/1890. Gl. VIII. 308. A Jogt. közi. btő dtárámak II. kötetéből : Sértett vádlottat több izben bántalmazni akarta, de vádlott kitért előle, majd midőn vádlott egy töltetlen fegyverrel felesége után a korcsmába indult, ott ismételten jogtalanul megtámadta és tőle a fegyvert minden elfogadható indok nélkül elvenni akarta. Sértett ezen cselekvősége oly jogtalan és közvetlen támadást képez, mely vádlott részéről a jogos védelem fennforgását megállapítja. 20. sz. hat. Alaptalan a jogos védelemre, mint beszámitást kizáró okra alapított panasz, mert a vádlottak csak azután bántalmazták a sértettet, midőn ezt a többi jelenvoltak körülvették, lefegyverezték s a támadásra képtelenné tették, amikor teTatits-SáJidor: Döntvények hát a vádlottakra nézve a fenyegető veszély megszűnt. 29. sz. hat. Vádlottak azzal védekeztek, hogy jogos védelmükben cselekedtek. Ennek daczára az ide vonatkozó ténymegállapitások az alsóbirói Ítéletek indokaiban hiányzanak- A ténymegállapításnak hiányai semmiségi okot képeznek. 67. sz. hat. Jogos védelem közvetlen támadás ellen. C. 370/81. Gl. VIII. 309. C. 3699/81. Gl. VIII. 310. C. 5554/87. Gl. VIII. 311. Jogos védelem fenyegető támadás ellen. C. 7223/86. Gl. VIII. 312. Jogos védelem üldöztetés közben. C. 1688/81. Gl. VIII. 313. C. 2634/82. Gl. VIII. 314. A menekülés lehetősége nem zárja ki a jogos védelmet. C. 5193/88. Gl. VIII. 315. Jogos védelem a női szemérem és becsület megsértése ellen. Curia 1716/88. Gl. VIII. 316. Curia 12.631/82. Gl. VIII. 317. Jogos védelem hatósági közeg önkénye ellen. C. 8346/81. Gl. VIII. 318. C. 7577/901. Gl. VIII. 319. Jogos védelem a hozzátartozókkal szemben. Gl. VIII. 320—324. Harmadik személy jogos védelme. C. 6461/90. Gl. VIII. 325. C. 5308/89. Gl. VIII. 326. Jogos védelme a vagyonnak. Curia 986/83. Gl. VIII. 327. C. 4533/90. Gl. VIII. 328. C. 11.121/99. Gl. VIII. 329. Jogos védelem állattal szemben. C. 617/83. Gl. VIII. 330. C. 5255/87. Gl. VIII. 331. Jogos védelem határának túllépése. C. 4251/89. Gl. VIII. 332. Jogos védelem határánajk büntetlen túllépése. C. 5236/86. Gl. VIII. 333. C. 7013/87. Gl. VIII. 334. Jogos védelem határának büntetendő tulhágása. G. VIII. 335—339. A jogos védelem a vátüott javálra meg nem állapitható, ha a vádlottak csak azután támadták rá közösen és együttesen a sértettre és verték azt le, mikor már az le volt fegyverezve. Jogt. btő. 104. sz. hat. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 6. pontja alapján a verdikt homályos2*