Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

16 BTK. 78—79. §§. tározási képességével nem birt. Jogt. btő II. 254. Beszámítást kizárja: 1. az álom. C. 5648/1884. Gl. VIII. 283. C. 5563/1896. Gl. VIII. 284. 2. a részegség. C. 11.936/1883. Gl. VIII. 285. 0. 5632/1887. Gl. VIII. 286. C. 3234/1899. Gl. VIII. 287. Beszámítást kizáró elmezavar C. 4327/85. Gl. VIII. 288. Epilepsia. C. 5543/87. Gl. VIII. 289. C. 1780/91. Gl. VIII. 290. Raptus melaneholicus. C. 2526/90. Gl. VIII. 291. Szervi szivbaj. C. 6709/89. Gl. VIII. 292. Muló elmezavar C. 3165/97. Gl. VIII. 293. C. 7892/900. Gl. VIII294. Gyöngeelméjüség. C. 11.345/89. Gl. VIII. 295. Erős indulat. Gl. VIII. 298—300. Bűncselekmény elkövetése után beállott elmezavar. C. 12.482/82. Gl. VIII. 301. Elmebeteg vádlott közveszélyes voltának megállapítása. C. 5774/99. Gl. VIII. 302. Férj felmentetett, ki nejét házasságtörésen érve, az idegen férfin testi sértést okozott. C. 9381/1881. Gr. VI. 116. Gl. Vin. 296. Férj felmentetett, ki nejét házasságtörésen érve, az idegen férfin testi sértést okozott. C. 28/1885. Gr. VI. 117. Férj felmentetett, ki nejét házasságtörésen érve, az idegen férfin testi sértést okozott. C. 5877/1897. Gr. VI. 118. Szerelemféltésből elkövetett testi sértésben bűnösség, midőn vádlott órákig leselkedett neje és szeretője után. C. 1300/1886. Gr. VI. 119. Gl. VIII. 297. Elmezavar nem fogadtatott el, habár vádlott tékozlás miatt gondnokság alá volt helyezve. C. 7356/904. Gr. VI. 120. Elmezavar tekintetében ,adott orvosi vélemények bizonyító erejét a bíróság szabadon mérlegeli. C. 558/85. Gr. VI. 121. A teljes ittasságban elkövetett cselekmény mint ilyen nem büntethető ugyan, de ha ez által botrány okoztatott, vádlott a KBT. 84. §-a alapján büntethető. C. 1162/1886. Gr. VI. 122. 77. §. Ellenállhatatlan kényszer. Curia 8957/1883. Gl. VIII. 303. Túlterheltség folytán beállott álom mint mentő körülmény a 438. §. esetén. C. 5648/1884. Gr. VI. 123. Felmentés a 77. §. alapján szerelemféltésből elkövetett ölési kísérlet vádja alól. C. 7350/1882. Gr. VI. 124. Párviadal esetén a kihivottat kényszerhelyzete nem menti. Curia 4343/1893. Gr. VI. 125. Párviadal esetén a kihívott tartalékos katonatisztet kényszerhelyzete nem menti. C. 615/900. Gr. VI. 126. Gl. VIII. 304. A ki szolgálatát önként elhagyván és atyja házához a visszatérést meg sem kísérelvén, éhséget szenved s e közben lop, végszükség czimén fel nem menthető. C. 6380/1902. Gr. VI. 127. Gl. VIII. 305. A Btk. 77. §-ában emiitett, ellenállhatatlan erő alatt csak valamely külső hatás értendő, a szerelem által előidézett hatás, tehát ide nem vonható. Jogt. btő. II. 230. 78. §. A mostoha apa hozzátartozó. Curia 1866/1888. Gl. VIII. 306. A Btk. 77. §-ában meghatározott kényszerítés sértettől nem eredhet. C. 10.762/906. Gl. XIV. 14. 79. §. Jogos védelem nem forog fenn az aránytalanul gyenge egyén támadásával szemben, ha ez sérelem nélkül is lefegyverezhető. C. 1609/906. Gl. XIV. 15. Támadó nem hivatkozhatik jogos védelemre. C. 4029/906. Gl. XIV. 16.