Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

134 BTK. 379. ?. mást okirat átadására igéret által reábir, s azután igéretét nem teljesiti. C. 2886/1888. Gr. VI. 1547. Ravasz fondorlatot nem képez szerződés félretételére való reábirás hazugság által. C. 8181/1885. Gr. VI. 1548. Ravasz fondorlat: álnév alatt kölcsön felvétele. C. 7903/1884. Gr. VI. 1549. Ravasz fondorlatot nem képez hitelre való költekezés a kávéházban vagy korcsmában, ha az illetőnek semmi pénze sincs. C. 2024/1888. Gr. VI. 1550. Adósságcsinálás könnyelműségből nem büntetendő. C. 3394/1881. Gr. VI. 1551. Keni létező személyek nevére kiállított okirat használata mint ravasz fondorlat. Ily esetben csalás és nem okirathamisitás állapitandó meg. C. 8102/97. Gr. VI. 1552. Kölcsönkérés hamis takarékpénztári könyvecskének zálogba kínálása mellett: csalás. C. 5662/900. Gr. VI. 1553. ísyugdij felvétele a jogositott halála után hamis nyugta alapján: csalás. C. 5176/1889. Gr. VI. 1554. Valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fennállása alatt a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása, és azon dolognak uj vevő részére való átadása magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát. Különösen ingatlan dolognak a fent körülirt módon való jogtalan ismételt eladása és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, amenynyiben az előforduló esetben a BTK. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérvei és így egyrészről a jogtalan kárositási, másrészről pedig jogtalan nyerészkedési szándék megvalósulva lennének: a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bűnhalmazatban a BTK. 400. §-ában meghatározott büntettet is megállapítja, amibői a BTK. 95. §-ának Rendelkezése alapján önként következik, 'hogy ezen esetben a büntetés meghatározásánál nem mindig a BTK. 385. §-ának, hanem az esethez képest a 400. §-a második bekezdésének határozata követendő. (21. sz. curiai döntvény.) Gr. VI. 1555. Gl. Vm. 2421. Ingatlannak kétszeres haszonbérbe adása: csalás. C. 9547/1882. Gr. VI. 1556. Ingatlannak kétszeres bérbeadása nem büntetendő. C. 10.352/1891. Gr. VI. 1557. Ravasz fondorlatot képez házasság Ígérete mellett történt pénzadás kieszközlése, midőn a házasság megkötése lehetetlen volt. Curia 3350/94. Gr. VI. 1558. Ravasz fondorlatot nem képez házassági igéret meg nem tartása. C. 7325/95. Gr. VI. 1559. J átékpénznek aranypénz gyanánt történt értékesítése csalás. Curia 7851/1883. Gr. VI. 1560. Ki magát kórházba hamis előadások alapján mint beteget felvétette, csalás miatt büntettetett. C. 16.452/1882. Gr. VT. 1561. Koldulás más számára álürügyek alatt a 379. §. alapján büntettetett. C. 3063/93. Gr. VT. 1562. Oly igények, melyek erkölcstelen, tilos vagy büntetendő cselekményeken alapulnak, a csalás fogalmának helyreállításánál felhasználhatók. C. 10.037/94. Gr. VI. 1563. Gl. V1TI. 2250. Hamis pénz szerzésének Ígérete, mint ravasz fondorlat. Bűnösség. Curia 5011/97. Gr. VI. 1564. Nem sikerült pénzhamisitványok használata akkor képez csalást, ha közönséges figyelem mellett a hamisítás felismerhető lett volna. C. ^ 9004/1882. Gr. VI. 1565. Értékpapirspekulácziónál a megbizó fedezetének jogtalan felhasználása és magában való játék büntettetett, midőn vádlott az okozott kárt nem tudta megtéríteni. Curia 5056/1897. Gr. VI. 1566.