Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 379—381. §§. 135 Ravasz1 fondorlatnak vétetett varázsolási hatalommal való hitegetés. C. 2992/1893. Gr. VI. 1567. Gl. VIII. 2226. és 2233. Eavasz fondorlatnak vétetett jövendölés. C. 4319/1895. Gr. VI. 1568. Ravasz fondorlat a hitegetés, hogy vádlott a természet rendjét megváltoztathatja. C. 8491/1898. Gr. VE. 1569. Játék megjelölt kártyával a 379. §. alá esik. C. 1160/1895. Gr. VI. 1570. Ingó dolognak kétszeres eladása nem büntetendő, ha csak különös ravasz fondorlat nincs. C. 1461/1892. Gr. VI. 1571. Ravasz fondorlatot nem képez fizetési iv elzálogosítása és uj iv kiadása mellett a hitelező kijátszásával a fizetés felvétele. C. 539/90. Gr. VI. 1572. GL VIII. 2209. Ravasz fondorlattal való reábirás valamely bíróság előtt teendő nyilatkozatra nem büntettetett. Curia 9772/1892. Gr. VI. 1573. Értékpapirspekulácziónál a megbízó hátrányára történt árfolyamszámítás nem büntettetett. C. 9800/97. Gr. VI. 1574. Csalás esetei: hitel igénybevétele csalási czélzattal. C. 10.113/903. Gl. XI. 380. Megvesztegetésre szánt pénz kicsalása (turpis causa). C. 10.403/903. Gl. XI. 381. Valódinál olcsóbb pénz ígéretével elkövetett csalás. C. 503/904. Gl. XI. 382. Italmérési engedélyről való színleges lemondással elkövetett csalás. C. 4134/904. Gl. XI. 383. Szemfényvesztéssel okozott károsítás ravasz fondorlat relativitása.) C. 9371/904. Gl. XI. 384. Katonai kedvezmény kieszközlésének csalárd ígérete. C. 9779/904. Gl. XI. 385. Hamis munkásigazolványokkal és kötelezvényekkel elkövetett csalás. C. 10.561/904. Gl. XI. 386. Csalás miatt emelt vád alul való felmentés. C. 9317/903. GL XI, 387. és 388, Csalás bevégzése és kísérlete. Curia 5016/904. Gl. XI. 389., 390., 391. Ugyanannak a csalásnak ismételt elkövetése anyagi halmazat. Curia 9073/902. Gl. XI. 392. Uzsora és avval összefüggő csalás anyagi halmazat. C. 10.238/904. Gl. XI. 393. Kár fogalma a csalásnál. Curia 3036/90. Gl. VIII. 2259. Curia 2622/96. Gl. VIII. 2260. Megtévesztett és károsított személy azonossága. C. 9112/93. Gl. VIII. 2261—2265. Csalás kísérlete. C. 716/94. Gl. VIII. 2266. Kísérlet büntethetősége. C. 4498/97. Gl. VIII. 2268. C. 287/99. Gl. VIII. 2270. Folvtatólagos csalás. C. 2992/93. Gl. VIIL 2269. C. 287/99. Gl. VIJJ. 2270. Elhatárolás a sikkasztás és okirathamisitástól. Curia 8573/99. Gl. VIIL 2271. C. 1024/99. Gl. VIIL 2272. C. 316/900. Gl. VIIL 2273. 380. §. A csalás minősítése. C. 5743/93. Gl. VIIL 2275. Csalás nem minősül a tettes haszna, hanem a sértett kára szerint. C. 1185/902. Gr. VI. 1575. Minősítés nem a tényleg okozott kár, hanem a kicsalt, bár részben viszszakapott dolgok értéke alapján történik. C. 10.884/89. Gr. VI. 1576/G1. VIIL 2274. Kárösszeg a bebizonyihatólag okozott kár szerint határozandó meg. C. 2088/89. Gr. VI. 1577. 381. §. Pénzügyőri szolgálat színlelése mellett történt zálogolás a 381. §. 1. pont alapján büntettetett. Curia 1424/86. Gr. VI. 1578. Pénzügyőr, ki hivatalos eljárásban ok nélkül leletek czimén bírságpénzeket szed be és eltulajdonítja, a 381. §. ]. pont alapján büntettetett. C. 1761/93. Gr. VI. 1579. Gl VIIL 2280. Közhivatalnok, ki azon ürügy alatt,