Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

118 BTK. 350. §. pezi. C. 9084/891. Gr. VL 1346. | Gl. VTII. 1941. Vagyoni haszon célzata nélkül nincs zsarolás (fenyegető levél szolgálatból való elbocsátás céljából. C. 4272/85. Gr. VI. 1347. Ügynök, aki a megbizót költségei és dijainak megfizetésére azzal a fenyegetéssel hivja fel, hogy különben őt váltóhamisitásért feljelenteni fogja, zsarolásért bűnös. C. 5724/902. Gr. VI. 1348. Aki a tolvajtól az okozott káron felül aránylag nagyobb pénzösszeg megfizetését kivánja azon fenyegetéssel, hogy különben lopás miatt feljelenti, zsarolást követ el. Curia 3631/896. Gr. VL 1349. Gl. VHX 1931. Vádlottnak az a fenyegetése, hogy ha áruhitelezője követelésére nézve vele 24 óra alatt ki nem egyez, egy a tartozással össze nem függő ipari és jövedéki kihágás miatt feljelentést tesz ellene, a zsarolás vétségét megállapítja, Xem tesz különbséget, ha sértett esetleg tudta is, hogy a feljelentésből reá kár nem háramolhat. mert a feljelentésből folyó meghurczoltatás és egyéb kellemetlenségek is döntő hatással lehették akaratának elhatározására, j Jogt. btő IL 68. Vádlottak a sértettet felszólították, hogy a velük szemben fennálló 9 K tartozást fizesse ki s e felett czivakodtak; majd a czivakodás dulakodássá fajult, miközben vádlottak a sértettől annak kabátját, nyakkendőjét, mellényét s egy postautalványát elvették s e tárgyakat csak hatósági beavatkozásra és ekkor is vonakodás után adták vissza, ekként a sértettől ama tárgyakat erőszakkal, jogtalanul és azon czélból vették el, hogy ezt tartozásának kifizetésére kényszerítsék; ez a cselekmény a zsarolás vétségét állapítja meg. Jogt. btő IL 146. A zsarolási fenyegetés bármely oly hátránynak kilátásba helyezése, mely alkalmas lehet arra, hogy az elhatározását az akarattól eltérő irányban befolyásolja. Jogt. btő U. 185. A Btk. 350. §-ában emiitett vagyoni haszon alatt nemcsak a vagyonnak tényleges gyarapodása, hanem minden vagyoni értéket képviselő szolgáltatás is értendő, habár ahhoz a tettes ellenszolgáltatás árán is akart jutni. Jogt. btő II. 235. Vádlottnak az a cselekménye, hogy 6 abból a czélból, hogy a sértettnél levő tehenének a sértett által követelt 1 K kifizetése nélkül való elhajtása által magának, bár jogszerű vagyoni érdekének érvényt szerzendő, de jogtalan módon vagyoni hasznot szerezzen, a sértettet tettleges bántalmazás által elkövetett erőszakkal a nála volt tehene elhajtásának eltűrésére kényszeritette, a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének összes tényálladéki ismérveit kimeriti. Jogt. btő 245. Zsarolás vétsége. C. 8838/905. Gl. XIL 201. C. 1888/906. Gl. XII. 202. Feljelentéssel való fenyegetés jogos követelés teljesitése végett. A vagyoni haszon fogalma a zsarolásnál. C. 3764/906. GL XIV. 172. Vagyoni haszon. C. 2591/907- GL XIV. 173. Vagyonrongálásra iránvuló fegyegetés. C. 4873/907. Gl.' XIV. 173/a. Zsarolás meg nem állapítása a vagyoni haszon czélzatának hiánya miatt. C. 8558/905. Gl. XJJ. 281. Zsarolás bevégzése. C. 1585/905. GL XII. 282. Ingóságok elvételének tűrésére való kényszerités. C. 2510/904. GL XI. 335. Feljelentéssel való fenyegetéssel elkövetett zsarolás. Gl. XI. 336—339. Beválthatatlan fenyegetéssel elkövetett zsarolás. C. 8135/904. Gl. XI. 340. Aki perbeli ellenfelének azt irjo, hogy abban az esetben, ha ez a neki megítélt esküt leteszi, őt hamis eskü miatt fel fogja jelenteni, nem követ el zsarolást. C. 4200/88. Gr. VI. 1350. Aki követelésének megfizetését azzal