Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. I. kötet (Budapest, 1910-1911)

BTK. 350—351. §§. 119 követeli, hogy különben az adós felettes hatóságánál panaszt fog tenni, nem követ el zsarolást. C. 5354/884. Gr. VI. 1351. Felmentés, midőn vádlott sajátnak hitt dolgát a vevőtől önhatalmúlag visszavette. C. 2744/91. Gr. VI. 1352. Lakodalmas menet feltartóztatása, szokásos váltságdij követelése czéljából. Felmentés jóhiszeműség czimén. C. 4774/99. Gl. V3H. 1923. Gr. VI. 1353. Eladott dolognak erőszakos visszavétele: zsarolás. C. 47/91. Gr. VI. 1354. Követelésnek önhatalmú kielégitése erőszakkal zsarolást képez. Curia 11.S09/9S. Gr. VI. 1355. Gl. VILI. 1937. Korcsmáros nincs jogosítva a nála hitelben elfogyasztott étel és ital ára fejében a fizetni nem akaró vendég kabátját erőszakkal zálogba venni. C. 857S/92. Gr. VI. 1356. Zsarolás és rablás elhatárolása. Gl. VILI. 1911—1916. Fenyegetés fogalma a zsarolásnál. Gl. Vm. 191S—1936. Vagyoni haszon a zsarolásnál. Curia 4384/902. Gl. VLLI. 1938. Curia 10.627/94. Gl. VUL. 1939. Curia 4341/98. Gl. Vm. 1940. Zsarolási kényszer jogos vagy jogosnak vélt követelés érvénvesitése végett. Gl. Vm. 1942—1946. Zsarolás bevégzése és kísérlete, Gl. Vin. 1947—1951. Részesség a zsarolásnál halmazat. C. 16.780/82. Gl. Vm. 1952. Curia 1028/93. Gl. VIH. 1953. C. 5290 9S. Gl. VIII. 1954. A zsarolás viszonya más büntetendő cselekményekhez. Gl. VILI. 1955— 1959. 351. §. Közzététellel való fenyegetés. Gl. VIII. 1960—1962. A fenyegetés minősége és megvalósítása. Gl. Vm. 1963—1965. A czélzott vagyoni haszon. Gl. VIH. 1966—196S. A zsarolás bevégzése. C. 4421/95. Gl. VTLL 1969. Részesség. C. 2112/97. Gl. VILI. 1970. C. 1898/92. GL VIII. 1971. Becsületsértő kifejezések beleolvadása a 351. §-ba. C. 9990/91. Gl. VEH. 1972. Vádlott levélben azzal fenyegetődzött. hogy ha a sértett nem vállal kötelezettséget az áru szállítására, illetve azt bármely formában megtagadja, ő az egész piaczot demoralizálni fogja és kinos deroutot fog előidézni, olykép. hogy a levélhez csatolt nyomtatványból 3000—4000 darabot egész Ausztria-Magyarországon szétküld. A levélhez csatolt kefelevonatnak az volt a tartalma, hogy vádlott a sértett czégtől 290 K-jával vásárolt szalámi mm.-ját 280 K-ért kinálja. Ez a fenyegetés a zsarolás kísérletének tényálladékát kimeriti, mert a vád alapjául szolgáló körlevél, illetve kefelevonat egymagában alkalmas volt a sértett irányában valamelyes gyanút kelteni és károsodását előidézni. Jogt. btő LT. 21. A zsarolási fenyegetés fogalmát teljesen kimeriti valamely baj, veszedelem, avagy kellemetlenség bekövetkezésének olyan módon való kilátásba helyezése, mely nem tartozik a lehetetlenségek közé, s alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben aggodalmat kelthessen a tekintetben, hogy a fenyegetés valóra fog válni, s ebből reá nézve olyan következmények is állhatnak elő, melyeknek elhárítása érdekében fekszik. Bűnösség megállapítása, mikor a vádlottaknak módjukban állott beváltani azt a kijelentésüket, hogy nem fizetés esetében a röpiratot közzéteszik, ami a röpiratnak a sértettekre vonatkozó rágalmazó és becsületsértő tartalmánál fogva alkalmas lett volna arra, hogy a sértettek hírnevén csorbát ejtsen, s nekik legalább is kellemetlenséget okozzon. — A zsarolás tényálladékához nem szükséges, hogy a fenyegetett a fenyegetés által megfélemlittessék, mert elég, ha a fenyegetés nem abszolúte alkalmatlan a megfélemlítésre; vádlottak