Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

94 40. §. — Élők között kötött jogügyietek bejelentése. Az ügyfélnek ezt az előadását bizonyítja az iratoknál lévő írásbeli adásvevési szerződés is. Minthogy ehhez képest a szóbeli tárgyalások szerződés jellegével nem birnak, mlert magánjogunknak elvei szerint, ha a felek írásbeli szerződésben egyeztek meg, a szerződés a felek aláírása előtt megkötöttnek nem tekinthető. Az állítólagos szóbeli szerződés bejelentésének elmulasztása miatt előirt bírság törvényes alappal nem bir. (293. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) Ha ingatlan átruházása iránt folytatott szóbeli tárgyaláson a felek írásbeli szerződésben egyeznek meg, a szerződés addig nem tekinthető megkötöttnek, míg a szerződő felek az írásbeli szerződést alá nem írják. A panaszosnak meg nem cáfolt előadása szerint közte és az eladó között 1899 január 1-én végleges szerződés létre nem jött, csak szóbeli és pedig oly értelmű megállapodás jött létre a kérdéses ingatlan megvételére vonatkozólag, hogy a vételár megállapíttatván, a végleges írásbeli adásvételi jogügylet csak a vételár teljes lefizetése után és akkor fog megtörténni, ha eladó a házat terhelő adósságoktól a házat mentesíti, ami 1900 április 11-én megtörténvén, ugyanaz nap az adásvvevési szerződést írásba foglalták és illetékkiszabás végett bejelentvén, az előírt illetéket be is fizették. Az ügyfélnek ezt az előadását részben az iratoknál lévő számfejtőkönyvi kivonat is bizonyítja. Minthogy ehhez képest a szóbeli tárgyalások szerződés jellegével nem bírnak, mert magánjogi elvek szerint, ha a felek írásbeli szerződésben egyeztek meg, a szerződés a felek aláírása előtt megkötöttnek nem tekinthető, a szóbeli szerződés bejelentésének elmulasztása miatt előírt bírság tehát a jelen esetben törvényes alappal nem bir. (371. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) Midőn valamely ingatlanra vonatkozólag kötött szóbeli szerződés a bejelentésre kitűzött idő letelte előtt írásba foglalta^ tik, a bejelentésre megállapított határidő az írásbeli szerződés megkötése napjától veszi kezdetét. Nem szenvedhet kétséget, hogy az ingatlanokra vonatkozó szóbeli szerződés illeték tárgyát képezi és így bejelentési kötelezettség alá is esik és erre vonatkozólag az illetékszabályok 127. §-a olykép rendelkezik, hogy: „midőn ingatlanról intézkedő valamely jogügyletről okirat ki nem állíttatott, az ügylet szóval bejelentendő", világos jeléül annak, hogy a szóbeli szerződés akkor, ha írásba is foglaltatik, nem az, hanem a szerződés eredetije vagy másolata nyújtandó be az illeték-