Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

40. §. — Élők között kötött jogügyletek bejelentése. 93 A közjegyzőhelyettes terhére a közbenjárása mellett létrejött jogügyletek bejelentésének elmulasztása miatt iüetéikbírságjot kiszabni csak akkor lehet, ha a közjegyzőhelyettest a közjegyzői kamara hivatalból rendelte ki. (1754. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) Indokolás az ill. szab. 123. §-ánál. Midőn valamely ingatlan átruházására nézve a szóbeli meg-* állapodás oly módon jött létre, hogy a szerződés közjegyző előtt írásban lesz megkötendő, a jogügyletnek illetékszabás végett való bejelentésére megszabott határidő nem a szóbeli megállapodástól, hanem a közjegyzői okirat kiállításától számítandó. A közjegyző előtt 1896 október 1-én létrejött és illefékkiszabás végett másnap bejelentett adásvétel után a panaszosok a végleges illeték összegével egyenlő bírsággal azon az alapon rovattak meg, hogy az adásvételi jogügylet szóbelileg 1896 január 1-én jött létre; a jogügyletnek a bejelentése tehát a bejelentési határidő végnapját követő 90 napon túl történt. Minthogy azonban a tárgyiratokból csak az állapítható meg,, hogy a felek az adásvétel iránt 1896 január havában jutottak ugyan szóbeli megállapodásra, de egyenesen azt is kikötötték, hogy a szerződést közjegyző előtt írásban kell megkötni; ily körülmények között pedig a jogügylet a kikötött írásbeli szer-, ződés megkötése előtt létrejöttnek nem tekinthető; az a körülmény pedig, hogy a vevők a vétel tárgyát képező ingatlan adóját 1896 január l-jétől vállalták magukra, nem a szerződésnek e napon való létrejöttét bizonyítja, hanem csak azt eredményezi, hogy a szerződés létrejötte előtti időre eső adó, mint mellékszolgáltatás, az illeték kiszabásánál tekintetbe jöhetett volna; minthogy ezek szerint a jogügylet bejelentése körül a vevők mulasztással jogszerűen nem vádolhatók, a panasznak helyt kellett adni. (94. számú elvi jelentőségű határozat. — 1898.) Midőn a szerződő felek szóbelileg abban állapodnak meg, hogy a szerződést a vételár kifizetése után fogják írásba foglalni, a jogügyletnek az illetékszabás végett való bejelentésére megszabott határidő a szerződés kiállításától számítandó. Az elsőrendű panaszost a terhére előírt bírság megfizetésének terhe alól felmenteni s annak törlését elrendelni kellett, mert a félnek meg nem cáfolt előadása szerint végleges szó-, beli szerződés közte és az eladó között létre nem jött, a felek írásbeli szerződésben állapodtak meg, úgy, hogy az eladó csak a vételár lefizetése után nyilatkozott hajlandónak a telekkönyvii/ átíratásra alkalmas írásbeli szerződés 'kiállítására,,