Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

82 23. §. — Dologi kezesség. Igaz, hogy a dologi kezesség címén követelt illeték a sz.-i 9367. sz. tjkvben be van kebelezve, — s hogy az bekebelezve volt már akkor, midőn a panaszosok az ingatlant megvették. Ámde a kir. kincstár javára megengedett zálogjogi bekebelezés minden törvényes alapot nélkülöz, mert a^szóhan forgó illeték az 1876. évben elhalt K. Imre hagyatékából íratott elő. A hagyatékot pedig nem a sz.-i 9367. sz. tjkvben felvett ingatlan, hanem az örökhagyó által még életében eladott ennek az ingatlannak 1800 frtnyi vételára alkotta. A hagyatékhoz nem tartozó és nem is az illetékért személyes fizetési kötelezettséggel tartozó egyéneknek, hanem idegen harmadik személynek tulajdonát képező ingatlant tehát a hagyatékból előírt illeték nem terheli. (308. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) Ingatlan vagyonátruházás iránt létrejött jogügylet után az átruházás tárgyát képező ingatlant terhelő illeték harmadik jóhiszemű szerzőtől dologi kezesség cimén nem követelhető akkor, ha az illeték a vagyonátruházási jogügyletnek illetékszabás végett történt bejelentésétől számított 2 év alatt telekkönyvileg nem biztosíttatott. Az 1881:XXXIV. tc. 39. §-ának 4. bekezdése szerint a vagyonátruházást tartalmazó jogügyletnek illetékkiszabás vépett történt bejelentésétől számított 2 év elteltével a vagyonátruházási illetéknek telekkönyvi biztosítása az időközben tulajdonjogot nyert jóhiszemű harmadik személyek ellen el nem rendelhető. (17. számú jogegységi megállapodás.) Ingatlan vagyonátruházás iránt létrejött jogügylet után az átruházás tárgyát képező ingatlant terhelő illeték, időközben az ingatlanra jóhiszemmel tulajdonjogot nyerő harmadik személytől, dologi kezesség címén csak akkor követelhető, ha az illeték a vagyonátruházási jogügyletnek illetékkiszabás végett történt bejelentésétől számított két év alatt telekkönyvi bejegyzés által biztosíttatott. Az adásvevési jogügylettől járó illeték, amelynek jelzálogi biztosítása a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság végzésével csak 1904. évben történt, panaszostól a jogügyletnek illetékkiszabás végett történt bejelentésétől számított két éven túl követeltetett az adásvevés tárgyát képezett ingatlan tényleges birtoklása címén, már pedig az 1881:XXXIV. tc. 39. §-ának negyedik bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelőleg ily címen valamely 2 éven belül jelzálogilag nem biztosított