Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

23. §. — Dologi kezesség. 81 Ingatlan átruházását tárgyazó szerződésnek az illetékét a dologi kezestől csak abban az esetben lehet követelni, ha azt a személyes fizetésre kötelezett szerződő felektől nem lehetett behajtani. (401. számú elvi jelentőségű határozat. — 1902.) Indokolás az Í920:XXXIV. tc. 21. §-ánál. Az adásvételi illeték fizetésére az ingatlan tényleges birtokosát, mint dologi kezest csak akkor lehet kötelezni, ha az illetéket az egyetemlegesen felelős szerződő felektől (vevő és eladótól) béhajtani nem lehetett. Az illetéknek a panaszostól való követelhetése ellen felhozott panaszbeli kifogásoknak egészben nem lehetett helyet adni a m. kir. pénzügyigazgatóság panaszolt határozatában felhozott és e bíróság részéről is elfogadott indító okokon felül még azért sem, mert az illetékszabályok 95. §-ának 4. pontja szerint az ingatlan átruházását tartalmazó kétoldalúlag kötelező jogügyleteknél az ezek után járó illetéket, személyes adósságok gyanánt, a jogügyletet megkötő felek egyetemlegesen tartoznak fizetni. Igaz, nogy ugyanez a pont, valamint az 1883:XLIV. tc. 95. §-ának utolsóelőtti bekezdése az érvényesítés sorrendjére nézve is tartalmaznak bizonyos rendelkezéseket, ezek a rendelkezések azonban csupán a szerződés megkötésében résztvevő felekre vonatkoznak, akiket a fizetési kötelezettség az illetékszabályok előbb hivatkozott rendelkezése szerint különben is terhel. Ezek a rendelkezések tehát nem érintik az esetleges új szerzőt, mint harmadik tulajdonost, amenynyiben ezekből a rendelkezésekből jogosan általában nem következtethető az, hogy az ingatlannak új megszerzője fizetésre kötelezett adóssá válnék, vagy válhatnék. A szabad kézbőli új szerző ugyanis az 1883:XLIV. tc. 95. §-ának első és második bekezdése szerint felelős ugyan az illetékért, de csak minf dologi kezes; és ezért, mint ilyen, csupán azt tartozik tűrni, hogy az illeték a birtokába jutott ingatlanból behajtassék. A kezesi minőség pedig egyenesen kizárja azt, hogy a kincstár, mint hitelező, a fizetésre személyesen kötelezett adós, illetve adósok helyett csupán a kezesképen szereplő új szerző ellen legyen köteles követelését érvényesíteni. (1101. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912. ) Ha a hagyatékot az örökhagyó által még életében eladott ingatlan vételára képezte és az örökösödési illeték a vételártól szabatott ki, ez az illeték az eladott ingatlant dologi kezességnél fogva nem terheli, s ezen a címen az, az ingatlan birtokosától nem követelhető. 6