Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

80 23. §. — Dologi kezesség. hogy az örökhagyó által a hagyományi illeték fizetésére nem kötelezett örökös, a törvény szerint való kezesség címén, nem kötelezhető nagyobb összeg fizetésére annál, amelyet törvényadta jogánál fogva a hagyományból levonnia módjában állott. — A kiszabási iratok között lévő végrendelet és osztályos egyezség szerint az örökhagyó a panaszost a hagyományoktól járó illeték fizetésére nem kötelezte. — Az örökhagyónak halálától fogva K. I. halálának napjáig, a hagyományozott évi 2400 K járadékból csak 5 hóra eső 1000 K összeg vált esedékessé smiután az évi járadék a nevezettnek haláláig rendeltetett, további összeg hagyomány címén kifizetendő nem is volt. A panaszosnak tehát az illetékre 1000 K-nál többet a hagyományból levonnia módjában nem állott. — Miért is kezeskedési kötelezettségét csupán 1000 K erejéig lehetett megállapítani. (1125. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) 23. §. 89001193b. M. E. sz. r. Dologi kezesség. A dologi kezsség csak abban az arányban terheli a vevőt, amely arányban a bekebelezett illeték az ingatlant terhelte.* A panaszosok azt kérik, hogy az általuk megvásárolt ingatlanra a vételt követően bekebelezett, de az eladókat terhelő öröklési és ingatlan vagyonátruházási illeték biztosítására szolgáló zálogjog töröltessék, amennyiben pedig ez a kérelmük nem teljesíthető, úgy, mivel az ingatlanra bekebelezett 417 aranykorona 60 aranyfillérben kivetett öröklési és ingatlan vagyonátruházási illeték is bennfoglaltatik, az illeték az ingatlanok értékaránya szerint osztassék meg s az általuk megvett ingatlanra bekebelezett zálogjogból az ezen ingatlant terhelő illeték mértékét meghaladó rész töröltessék. — A zálogjog teljes törlésére irányuló panasznak az 1920:XXXIV. tc. 23. §-ában foglalt rendelkezésekre tekintettel helyet adni nem lehetett. — Az utóbbi panaszbeli kérelmet azonban annál is inkább jogosnak kellett elismerni, mert az egész hagyaték után előírt 447 aranykorona 60 aranyfillér illeték már eredetileg is helyetelenül kebeleztetett be a szóbanforgp ingatlanra, mivel azt csak két örökös — az eladók — örökölték, míg a többi ingatlanokból nem részesültek s így a többi ingatlan öröklése után az azt öröklő örökösök terhére előírt illetek ezt az ingatlant nem terheli. (1634. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) *) Ezt a határozatot csak a 8900/1934. M. E. sz. rendelet hatályba lépését megelőző időre lehet alkalmazni.