Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

1. §. — A vagyonátruházási illeték nemei. 3 Annak alapján tehát a panaszos haszonélvezeti jogot nem szerzett, aminthogy a telekkönyvi hatóság, is a bekebelezést megtagadta. Ennélfogva a panaszos szerzése a most illetékezett 1932 december 4-én kelt nyilatkozaton alapszik, s igy az illeték kiszabásának elévülése sem forog fenn. (1865. számú elvi jelentőségű határozat. — 1935.) A házastársak és jegyesek közti olyan jogügylet, amelynek érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges, ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, illeték alá nem esik. (189. számú jogegyességi megállapodás. — 1933.) Indokolás az Ül. szab. i. §. A. pontjánál. Ingatlant is tulajdonul bíró közkereseti társaságnak egyéni céggé alakulása esetén a szerzés jogcímének megfelelő ingatlan-vagyonátruházási illeték a kincstárt az 1923: XXXVIII. tc. 8. §. d) pontjában kifejezett feltétel, illetőleg korlátozás nélkül is megilleti. A Központi Értesítő 1936. évi június hö 18-án megjelent 25. számában közzétett hirdetmény szerint a „H. V." közkereseti társaság, s.-i cég három tagja közül dr. H. J. és H. K. a cégből kiléptek s mert ennekfolytán a cégnek csak H. R. maradt a birtokosa, a céget — cégszövegének változatlanul megmaradása mellett — az egyéni cégek jegyzékébe vezették át. Minthogy a közkereseti társaságnak telekkönyvi tulajdonát tette a s.-i 236. számú telekkönyvi betétben 1. sor és 1801. hrsz. alatt felvett, a cég nevén álló házingatlan, a pénzügyigazgatóság, an{nak dacára, hogy a jogügyletről nem állítottak ki okiratot, vagyonátruházási illetéket vett követelésbe az ingatlannak — az előbb említett történés folyományaként — a közkereseti társaság tulajdonából az egyéni cégnek, mint új jogalanynak a tulajdonába történt átruházása után. Bizonyos, hogy az említett történés következményeként a közkereseti társaság nevén állott ingatlan, a cégszövegében változatlan egyéni cégnek, illetve egyedüli birtokosának H. R. panaszosnak a tulajdonába ment át, mert nem vitás, hogy a közr kereseti társaság megszűnt s vagyoni jogai új jogalanyra, az egyéni cégre szállottak át. Eldöntést csak az a kérdés igényel, hogy lehet-e az átruházó jogügylet után vagyonátruházási illetéket követelni, tekintettel arra, hogy a jogügyletről a felek nem állítottak ki a 4.420/1918. M. E. sz. rendelet szerint az ingatlant átruházó jogügylet érvényességének feltételét tevő okiratot, továbbá, hogy az átruházás az egész ingatlan tekintelében, avagy az ingatlannak csak ama részilletőségei tekinte2»