Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
72 — Fizetésre közvetlenül kötelezettek. megállapodások esetén a készpénzben fizetendő illetéket minden esetben közigazgatási úton követelheti. A most idézett pont általános rendelkezését az ugyanazon pontba foglalt kivételes intézkedés nem dönti meg, amennyiben az a szerződő féTekre és a kincstárra nézve csak bizonyos esetekre tartalmaz engedményeket; s ennélfogva midőn vagyonátruházásoknál az illeték fizetését az illetékmentes fél vállalja magára, ilyen esetekben csakis az idézett pont általános rendelkezései nyerhetnek alkalmazást, s ez alapon tőle az illeték elsősorban feltétlenül követelhető és pedig annyival inkább, mert ha az illeték fizetésére az illetékköteles fél köteleztetnék, azt az illetékmentes fél az illetékköteles félnek úgyis visszatéríteni tartoznék, az illetékmentes fél tehát az adott esetben jogsérelmet nem szenvedhet s nem is lehet törvényes igénye arra, hogy az anyagi igazság mellőzésével az illetékköteles fél szerzett jogában megzavartassék. (49. számú jogegységi megállapodás.) Ha a kétoldalulag kötelező jogügylet után pénzben fizetendő illetéknek a viselését az illetékmentes fél a szerződésben magára vállalta, ez az illeték az illetékmentes féltől elsősorban követelendő. Sz. nagyközség képviselőtestületének határozatában világosan ki van fejezve, hogy közötte mint vevő és dr. K. E. és neje mint eladók között a sz.ri 5127. sz. tjkvben felvett ház és hozzátartozó telkek megvétele iránt létrejött aásvételi jogügylettől járó illetéket is vevő község viseli. A község ezen határozatát a vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta. Minthogy az előrebocsátottak szerint Sz. nagyközség a kiszabott vételi illeték fizetését szerződésileg magára vállalía, s így a szóbanforgó illeték nevezett községtől az illetékszabályok 95. §ának 4. pontja értelmében elsősorban követelendő, ennélfogva a felek panaszának helyet kellett adni. (301. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) Ha az ingatlan adásvétele iránt létrejött szerződés után járó illetéknek a megfizetését az illetékmentes fél a szerződésben magára vállalta: az illetéket elsősorban tőle kell követelni. A panaszosnak az az egyik tévedése, hogy a szóbanlévő illetékhez a kincstárnak magánjogi megállapodás nélkül nem volna joga, ilyen jogot tehát magánjogi kikötéssel sem szerezhetett. Ez a felfogása azért téves, mert az 1887:XLV. törvénycikk 6. §-ának a szövege — nem az 1881:XXVI. tc. 22. §. c) pontja alá eső társaságról lévén szó — semmi kétséget sem hagy fenn aziránt, hogy a kincstárt az az illeték, amelyet a
