Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

70 2í. 5. Fizetésre közvetlenül kötelezettek. ingatlan 1887. október 22-ike óta tulajdonát nem képezi, a személyes kötelezettség elévülését meg nem akasztotta, a pénzügyigazgatóság végzését mégis helybenhagyni kellett, mert a kir. törvényszék végzése szerint fellebbező 1887. február 21-től 1895. december 31-ig csőd alatt állt, az 1881:XVII. tc. 15. §-a szerint pedig a csőd tartama alatt a bejelentés alá eső igények tekintetében az elévülés meg nem kezdődik és félbeszakad, ha az a csőnyitás előtt már megkezdődött; továbbá mert a kincstárnak illetékkövetelése az 1881:XVII. tc. 12., továbbá 125— 153. §-ai értelmében bejelentés alá eső igényt képezett és az a körülmény, hogy a kincstárnak bejelentés alá eső ezen igénye a csődeljárás folyamán be nem jelentetett, az előbb idézett 15. §-nak rendelkezéséhez képest lényegtelen; végre mert a fellebbező által tett beismerés szerint 1896., augusztus 17-én történt szorgalmazásáig, a csődeljárásra eső időt leszámítva, 5 év még az illeték alá eső ügylet bejelentésétől számítva sem járt le. (88. számú elvi jelentőségű határozat. — 1898.) Az illeték fizetése iránt az állami költségvetési törvényen kivül (az úgynevezett ex-lex) állapot ideje alatt kézbesített intés jogi hatállyal nem bir és a megkezdett elévülés folyamatát félbe nem szakítja. A panasznak helyt kellett adni, mert a m. kir. pénzügyigazgatóság végzése szerint a fizetési meghagyás panaszlók egyikének 1902. április 18-án kézbesített s a végrehajtásnak 1907. október havában történt foganatosításáig más behajtási szorgalmazási intézkedés nem történt, mint az, hogy egyik panaszos 1906. március ',3-án megintetett. Minthogy pedig akkor költségvetésen kívüli állapot volt s ígjy behajtási jog hiányában a kiadott intés joghatállyal bírónak nem tekinthető, panaszosok elévülési kifogása törvényes alappal bír. (877. számú elvi jelentőségű határozat. — 1909.) A főadóssal szemben elévült követelésre nézve a kezesek kötelezettsége is megszűnt. (1636. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Indokolás az ill. szab. 157. §-ánál. 21. §. 1938.-X1. tc. 34. §. első bekezdés. Fizetésre közvetlenül kötelezettek. Midőn az örökösre a hagyaték tulajdonjoga, a szülőre pedig a hagyaték haszonélvezeti joga száll, a haszonélvező illetékeért az örökös nem felelős.