Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

C8 19. §. — Pútilleték kiszabása. 20. §. — A behajtás elévülése. A per adataival, valamint az eladó által U.-n, 19S9. június hó 12. napján kiállított és a panaszirathoz csatolt, teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolva van az is, h°gy a 3°gügvlet: semmi vonatkozásban nem ment foganatba, amennyiben a panaszos birtokba nem lépett s az ő tulajdonjoga a telekkönyvben bekebelezve nem lett. Az elállási jognak a vevő javára a szerződésben történt kikötése az eladó előzetes beleegyezésén alapszik. A vevő tehát jogosan állhatott el a jogügylettől, mert a kikötés az eladó belegyezését, hozzájárulását is pótolja s azt magában foglalja. Minthogy ezek szerint a visszterhes ingatlan vagyonátruházásra vonatkozó jogügylet, annak foganatba menetele előtt, a felek közös megegyezésével visszavontnak tekintendő: a kiszabott illeték törlését az 1920. évi XXXIV. tc. 67. 5. pontjának első bekezdése alapján el kellett rendelni. (2064. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) 19. §. Pótilleték kiszabása. Az illetéket annak a terhére is, akinek terhéről azt, felebbezés folytán a kir. pénzügyigazgatóság töröltette — újból elő lehet iratni, de csak az illetékek kiszabására vonatkozólag előírt szakszigorlat útján. (226. számú jogegységi megállapodás. — 1934. Indokolás az ül. szab. 157. §-ánál. %>. §. A behajtás elévülése. Haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése után kiszabott és nyilvántartásba vett illetéknél a behajtási elévülés a haszonélvezet megszűnésére vonatkozó bejelentés időpontjával kezdődik. A panaszosok az illeték törlését elévülés címén kérik, mert az N. jegyzékbe vett illeték függőben tartásának oka, 1911. év november haváig tartó ingatlanra vonatkozó haszonélvezet, amelynek lejárta óta az elévülési idő rég letelt. A bíróság a felterjesztett iratokból megállapítja, hogy 19,08. évi november 4-én elhalt B. J. hagyatéka ügyében 1908. évi A. s. k. 2867 tételtszám alatti kiszabási iratok III. oldal ,osorszám alatt S. J. és nejére 53.800 korona után (az örökölt ingatlannak 62.700 Pengős értékéből 3 évi haszonélvezet 9405 korona értékének levonása után felül maradó „haszonélvezetmentes érték" 1. 15. p.) 5% 2690 korona, 62.700 korona után