Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

66 18. §. A kiszabás elévülése. dékozást vagy egyéb vagyonátruházási jogügyletet illetékkiszabás végett a bejelentésre kötelezett fél, a bíróság vagy a jóváhagyó hatóság bejelentette, vagy amely napon, hivatalos lelet vagy feljelentés alapján vagy más módon a pénzügyi hatóság tudomására jutott, hogy a bélyegben lerovandó illetéket leróni elmulasztották. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy ha a fizetésre kötelezett fél vagy jogelődje a bejelentésre vagy az illetéknek bélyegjegyekkel lerovására kötelezve nem volt: a kiszabáshoz való jog a bejelentés elmulasztása esetén is elévül 10 év alatt attól a naptól számítva, amelyen a kincstárnak az illetékhez való joga a 13—15. §. szerint megnyílott; ha pedig a bíróság a hagyaték tárgyalását rendeli el, attól a naptól számítva, amelyen a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedett. A most ismertetett törvényes rendelkezések egybevetett értelme szerint tehát, ha a pénzügyi hatóságnak nem a bejelentésre kötelezett fél, a bíróság vagy a jóváhagyó hatóság bejelentése alapján, hanem hivatalos lelet vagy feljelentés alapján, vagy más módon jut tudomására a hagyaték, ajándékozás vagy egyéb vagyonátruházási jogügylet: a tudomásrajutás napjával csak a bélyegben lerovandó illeték kiszabása jogának az elévülése veszi kezdetét, de nem veszi egyszersmind kezdetét a kiszabás alapján pénzben fizetendő illeték kiszabási jogának az elévülése is, mert a pénzben fizetendő illeték kiszabási jogának az elévülése csupán a bejelentés napjával kezdődik, amely szabály alól csak a (2) bekezdés állít fel kivételt arra az esetre, ha a fizetésre kötelezett fél vagy a jogelődje a bejelentésre vagy az illetéknek bélyeggel lerovására kötelezve nem volt, amely esetben a kiszabáshoz való jog a bejelentés elmulasztása esetén is elévül az ott megjelölt naptól számított 10 év alatt. Ebből pedig következik, hogy ha a nem bélyegjegyekkel lerovandó illeték alá eső vagyonátruházás bejelentésére maga a fél van kötelezve és a bejelentést elmulasztja, a kiszabási jog elévülése akkor sem kezdődik el, ha a pénzügyi hatóság a vagyonátruházásról hivatalos lelet vagy feljelentés alapján vagy más módon, de nem a fél bejelentése alapján szerez tudomást. Ennek a törvénymagyarázatnak a helyességét megerősíti a korábban hatályban volt 1918. évi XI. tc 31. §-a is, amely szakasz első bekezdésének az első mondata a kiszabási jog elévüléséről úgy rendelkezett, hogy a vagyonátruházási illeték kiszabásához való jog elévül öt év alatt attól a naptól számítva, amelyen a hagyatékot, aján-