Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

18. §. — A kiszabás elévülése. 65 tartott illetékre a törvény 17. §-a ilyen tiltó rendelkezési nem tartalmaz, ebből következik, hogy ez utóbbi esetben a befizetésnek önkéntes volta, a visszatérítésnek nem akadálya. Ugyanez a szabály áll tehát az említett pénzintézetek szóbanlévő ingatlanárverési vételei után önként befizetett illetékek visszatérítése tekintetében is, úgyhogy ezeket illetően a rendelkező rész értelmében kellett megállapodni. (278. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) 18. §• A kiszabás elévülése. Ha a, fizetési meghagyás az elévülési határidőn belül kézbesítve nem lett, a telekkönyvi előleges biztosítás nem szakítja meg az illeték elévülését. A kiszabási iratok szerint T. J.-né hagyományosnak a terhére kiszabott illetékről a fizetési meghagyás nem kézbesíttetett s ezt végzésének ellenkező tartalmával szemben jelentésében a m. kir. pénzügyigazgatóság is elismeri. A hagyatéki bíróság értesítésének beérkeztétől számított 5 év lejárta után adatott ki dr. B. F.-nek mint gyámnak a jelzett illetékre vonatkozó fizetési felhívás. — Tekintve, hogy az 1883:XLIVtc. 90. §-a 2. pontja szerint a biztosítás csak a már kiszabott illeték elévülését szakítja félbe, s ennélfogva a kiszabás előtt telekkönyvileg biztosított illeték is elévül, ha 5 év alatt ki nem szabatott, a panaszos képviselőjétől tényleges birtokosi minőségénél fogva az illeték az elévülés beállta miatt nem követelhető. — És minthogy ezek szerint a kir. kincstárnak a jelzett illeték követeléséhez joga senki ellenében nem keletkezett, nem létező követelés pedig telekkönyvi bejegyzés által létezővé nem válik, az illeték a panaszos képviselőjétől mint a jelzálog tulajdonosától sem követelhető. (522. számú elvi jelentőségű határozat. — 1903.) Ha a nem bélyeggel lerovandó illeték alá eső vagyonátruházás bejelentésére maga a fél van kötelezve és a bejelentést elmulasztja, a kiszabási jog elévülése abban az esetben sem kezdődik el, ha a pénzügyi hatóság a vagyonátruházásról hivatalos lelet vagy feljelentés alapján, vagy más módon, de nem a fél bejelentése alapján szerez tudomást. Az 1920. évi XXXi\. tc. 18. §. (1) bekezdésének első mondata szerint: a vagyonátruházási illeték kiszabásához való jog elévül 5 év alatt attól a naptól számítva, amelyen a hagyatékot, aján5