Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

64 17. $. — llletékkövetelés keletkezése feltételes és elhalasztott szerzéseknél. Az 1931:VIII. te, amely a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről szól, 17. §-ában akként rendelkezik, hogy ha a Pénzintézeti Központ, vagy a tagjai sorába tartozó valamely pénzintézet, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó valamely hitelszövetkezet a teherrendezési eljárásba bevont vagy a rendezésből a terhelési határt (8. §. (1) bek.) meghaladó adósságok miatt kirekesztett ingatlant bírói árverésen veszi meg, ez a vétel az ingatlan vagyonátruházási illeték alól bizonyos feltételek fennforgása esetén mentes. A hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1900/1931. M. E. számú rendelet 41. §-a szerint az ilyen ingatlanárverési vételt illetékkiszabás céljára éppen úgy be kell jelenteni és az illetéket éppen úgy ki kell szabni, mintha az illetékkötelezettség feltétlen lenne. Ha azonban a pénzintézet igazolja, hogy az illetékkötelezettség az 1931:VIII. tc. 17. §. (3) bekezdése értelmében feltételes, akkor az illeték befizetésének határidejét a feltétel bekövetkezésétől számítandó 30-ik na'pig el kell halasztani. A befizetési határidő nyilvántartására s az illeték biztosítására és befizetésére ebben az esetben ugyanazok a szabályok az irányadók, mint a felfüggesztő feltételtől függő ingatlan vagyonátruházási jogügyleteknél. A felfüggesztő feltétel mellett kötött ingatlan vagyonátruházásoktól járó illetékkötelezettség keletkezésére, befizetésére és a felfüggesztő feltétel meghiúsulása esetén való illetéktörlésre vonatkozó rendelkezéseket az 192Ö:XXXIV. tc. 17. §. (1) bekezdése, a 48. §. (2) bekezdésének 2. pontja és a 101. §. (2) és (3) bekezdése tartalmazza. Ezekből a törvényes rendelkezésekből megállapítható, hogy, jóllehet a kincstárnak a felfüggesztő feltételtől függő vagyonátruházások után járó illetékek kiszabásához való joga a jogügylet megkötésének a napján nyílik meg, mégis az illetéket csak a feltétel bekövetkezésekor kell megfizetni és hogy a felfüggesztő feltétel meghiúsulása esetén, tekintve, hogy a vételi ügylet nem vált feltétlenné, a kiszabott illeték törlésének van helye. Az 1931:VI1I. te. 17. §. (3) bekezdésének rendelkezéseit végrehajtó 1900/1931. M. E. számú rendelet fent idézett részében a befizetési határidő nyilvántartására, az illeték biztosítására és befizetésére nézve kifejezetten utal a felfüggesztő feltételtől függő vagyonátruházási jogügyletek illetéke tekintetében fennálló szabályokra, tehát nem állít fel idevonatkozólag újabb jogszabályt, hanem a meglévőt rendeli alkalmazni. Minthogy pedig az 1920:XXXIV. tc. csak a haszonélvezet címén nyilvántartásba vett illetékre nézve tiltja a nyilvántartási jogosultság lejárta előtt önként befizetett összegnek a visszatérítését (16. §.), ellenben a felfüggesztő feltétel címén nyilván-