Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

i7. §. — llletékkövetelés keletkezése feltételes 63 és elhalasztott szerzéseknél. visszterhes vagyonátruházásnál az illeték fizetése függőben tartassék a haszonélvezeti jog terhére tekintettel szó nincs, — viszont a felfüggesztő feltétel esetén a függőbentartás joga fennáll, de itt a mellékszabálynál ezen előfeltétel esetén az önkéntes fizetés visszatérítésének kérdése szabályozatlanul maradinak látszik. Itt a szövegezés a két előbb már megállapított jogi előfeltételt tévesen elírta. — Kérdés már most a felmerült jogeset folytán csak az, hogy lehet-e magát az életfogytiglani haszonélvezetet felfüggesztő feltételnek tekinteni azon okfejtéssel, hogy a haszonélvezettel terhelt tulajdonjoggal kapott ingatlan korlátlan megszerzése is felfüggesztő feltétel melletti, — a haszonélvezeti jog megszerzése pedig a felfüggesztő feltétellel egyenlő hatású, kezdő határidő bekövetkezéséhez van kötve. — Nézetünk szerint ennél a magyarázatnál logikai hiba van és a felfüggesztő feltétel jogi fogalmának figyelmenkívül hagyása. A felfüggesztő feltétel (újabb terminológia szerint: halasztó feltétel 1. Magánjogi törvénykönyv 1928. IV. fejezet 985. s. k. §§., 1. BGB. 158. s. k. §.) olyan feltétel, amellyel a jogügylet hatályossága egy a jövőbe helyezett legalább szubjektíve bizonytalan eseménytől tétetik függővé; a szerződés az eddigi bizonytalanságából csak az esemény beálltával vetkőzik ki és a szerződés végérvényes csak az esemény bekövetkezésével lesz. Itt a jogi hatás a feltétellel lép be. — A felvetett kérdésnél azonban az eset nem ez. — Itt az ügyletkötéssel az ingatlan átruházása feltétlenül megtörténik, a tulajdonátruházás érvényes, az hatályosul is, a szerző tulajdonossá lesz az ügyletkötés tény énéi fogva, ezt az ügyleti akarat nem teszi érvényesség tekintetében semmiféle jövőbeli ténytől függővé. Az okfejtés a tulajdonjogot összetéveszti a közvetlen használat korlátlanságával, holott a tulajdonjogot a haszonélvezeti jog megadása és fennállása meg nem szünteti. — Minthogy a fentiek szerint visszterhes vagyonátruházási illetek függőbentartásának illetékjogunk lehetőséget csak a felfüggesztő feltétel melletti 'vagyonátruházásnak nyújt és a haszonélvezeti jog fenntartása az ingatlan tulajdonjogának felfüggesztő feltétel melletti átruházásával nem azonos, az utóbbi esetben az illeték függőbentartásának jogi alapja nincs. (166. számú jogegységi megállapodás. — 1931.) A Pénzintézeti Központ vagy a tagjai sorába tartozó valamely pénzintézet, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó valamely hitelszövetkezet által az 1931:VIII. tc. 17. §-ának (3) bekezdése alapján, bírói árverésen történt ingatlanvétel után előírt ingatlan vagyonátruházási illetéket — a hivatkozott törvényben előírt feltételek fennforgása esetén — akkor is vissza lehet utalni, ha azt önként befizették.