Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

17. §. — Illetékkövetelés keletkezése feltételes 61 és elhalasztott szerzéseknél szedett illetéket a félnek a haszonélvezet megszűnése előtt elő­terjesztett kérelmére vissza kell téríteni. 1861. számú elvi jelentőségű határozat. — 1935.) Í7. §. Az illetékkötelezettség keletkezése a feltételes és az elhalasz­tott szerzéseknél. Ha a vételi ajánlat hatálya felfüggesztő feltételtől függ, ennek teljesüléséig az illeték befizetését függőben kell tartani. Az ingatlanra vonatkozó vételi jog megszerzését eredmé­nyező, vagyis azt az egyoldalúan kötelező jogügyletet, amely valakinek a javára azt a jogot alapítja meg, hogy meghatározott idő alatt mástól ingatlanra vonatkozó tulajdonjognak meghatá* rozott pénzösszegért való átruházását követelhesse, az 1918: XI. tc. 61. §-a értelmében az illetékszabályok alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha adásvevési szerződés volna, vagyis az adásvevési szerződést már a vételi jogot meg­alapító ajánlat elfogadása előtt, annak tudomásulvételével megkötöttnek kell venni. — A törvénynek ebből a rendelkezé­séből okszerűen következik, hogy az a körülmény, hogy föl­tétlen ajánlatnak az elfogadása még nem történt meg, az adás­vevéstől járó illeték esedékességére befolyással nem lehet, ellenben ha az ajánlat hatálya felfüggesztő feltételtől függ, en­nek a teljesüléséig az illeték befizetését a 60. §. második be­kezdése szerint függőben kell tartani, mert ilyen esetben a fel­tétel a tudomásul vett ajánlat által képviselt adásvevési szerző­dés hatályosságát is felfüggeszti és ha nem teljesül, a vevőnek kijelölt fél nemcsak tulajdonjogot, hanem vételi jogot sem szerez, illetéket tehát egyáltalában nem tartozik fizetni, mert a 61. §. szerint járó fokozatos illeték követelésének is csak akkor van helye, ha a vevőnek kijelölt fél az általa már meg­szerzett vételi joggal nem él, vagyis hatályos ajánlatot nem fogad el. (1556. számú elvi jelentőségű határozat. — 1922.) Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan visszteher ellenében tör­tént megszerzése után kiszabott visszterhes (vételi) illeték befizetésének felfüggesztése jogosan nem igényelhető. Az 19i20:XXXIV., tc. IV. címe szabályozza a vagyonátru­házási illetékkötelezettség keletkezését; a 13. §-ban az örök­ségeknél, a 14. §-ban az ajándékoknál, a 15. §-ban az ingatlan­vagyon átruházásánál és pedig úgy az ingyenesnél, mint a visszterhesnél. — A 15. §. (3) bekezdése kimondja, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére az a körülmény, hogy a>

Next

/
Thumbnails
Contents