Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
*60 le. §. — IRetékkőuetelés keletkezése haszonélvezettel terhelt öröklésnél és ajándékozásnál hogy az illeték megfizetésének felfüggesztésére vonatkozó törvényes feltételek ebben az esetben is Tenforognak s ez okból a panasznak helyet kellett adni. (1038. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) A haszonélvezettel terhelt örökség után kiszabott illeték függőben tartását nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy az illetéket a felek biztosítsák. Néhai U. L.-nak csekély értékű ingókból és zálogjogi bekebelezéssel biztosított 24.000 K-ás vételár hátrálékil követelésből állott hagyatéka tekintetében a kir. járásbíróságnak átadó végzéséből megállapítható, hogy ezt a hagyatékot tulajdonjogilag a panaszosok örökölték egyenlő arányban, azonban anyjuknak, özv. U. L.-né életfogytiglan való haszonélvezeti jogával terhelten, s hogy a panaszosok W.-ben, élesanyjuk pedig Sz.-en lakván, a tulajdoni jogot öröklő panaszosok és a haszonélvezetet öröklő özvegy nem élnek ugyanazon egy háztartásban. — Minthogy ilyenformán a kérdéses hagyaték tulajdoni jogának öröklése után a panaszosok terhére előírt illeték fizetési idejének függőben tarthatása tekintetében az 1881: XXXIV. tc. 19. §. b) pontjában körülírt feltételek fenforognak, minthogy ily esetben az illeték befizetésének a függőbentartásához a törvény nem írja elő az illetékkel terhelt feleknek azt a kötelezettséget, hogy, az illetékre nézve megfelelő biztosítékot nyújtsanak, s minthogy végül a telekkönyvi hatóság végzésének tanúsága szerint a kiszabott örökségi illeték az örökség tárgyát képező zálogjogi követelés felett a kir. kincstár javára zálogjogi be s illetőleg felülkebelezéssel már biztosítva is van, mindezeknél fogva a panasznak helyet adni kellett. (1235. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) A haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése után kiszabott és végrehajtás útján beszedett illeték, a haszonélvezet megszűnése előtt előterjesztett kérelemre, visszatérítendő. így kellett határozni, mert azt, hogy az illeték nyilvántartásbavételének helye van, és hogy a már befolyt illetékrészt és a kapcsolatos kamatokat a panaszostól végrehajtási úton szedték be, a pénzügyigazgatóság is elismeri, — már pedig az 1920: XXXIV. tc. 16. §-ának (2) bekezdése szerint a haszonélvezet megszűnése előtt befolyt illeték visszatérítésének csak akkor nem lehet helye, ha a befolyás önkéntes befizetésből származik. Amiből következik, hogy a végrehajtási úton be-