Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

ie. §. — Illetékkövetelés keletkezése haszon- 59 élvezettel terhelt öröklésnél és ajándékozásnál. téki átadó végés szerint az özvegy haszonélvezi. Igaz ugyan, hogy fenti illeték a hagyatéki terhekre tekintettel az illetékdíjjegyzék 95. tétel B. pont 3. jegyzete értelmében 4.3%-kal szabatott meg, e körülmény azonban nem változtathatja meg a panaszos szerzési jogcímét, mely végrendeleti örökösödésen alapul, már pedig az örökösödés a polgári magánjog elvei szerint a visszteher nélkül átruházási jogcímek közé tartozik. Ezeikből következik, hogy a panaszosnak az 1881: XXXIV. tc. 19. §. b) pontja alapján joga van igényelni, hogy a terhére ki szabott örökösödési illeték a haszonélvezet megszűntéig függőben tartassék. (870. számú elvi jelentőségű határozat. — 1909.) A haláleseti vagyonátruházási illeték nyilvántartása jogosan "igényelhető akkori is, ha azt 4.3%-kai írták is elő. Az illetékszabályok 138. §-ának b) pontja értelmében, midőn valamely tárgy (ingatlan) tulajdona, a haszonélvezeti jog szolgalmával, visszteher nélkül, oly személyre ruháztatik át, ki a haszonélvezővel nem ugyanazon egy háztartásban él, ez esetben a fizetési határidő az új tulajdonjog szerzésétől járó illetékre nézve a tulajdonjognak szolgalom általi terhelt ejtéséhez képest csak a szolgalom megszűnésétől számítandó 30 nap.. Tekintettel arra, hogy a panaszos és osztályos örökös társai, mint a néhai Sz. R hagyatékához tartozó ingatlanoknak a kir^ törvényszéknek átadó végzése szerinti új tulajdonosai, az idézett átadó végzés szerint az ingatlanokat tényleg özv. Sz. P.-né özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten nyerték örökségül, tekintettel arra is, hogy a jelen esetben valamely jogügyletre nézve élők közt szerződésileg kikötött, vagy az örökösök közt létrejött osztályegyezségen alapuló visszteher nem létezik; tekintettel továbbá arra, hogy az örökösödés jogcímén való szerzés visszterhes vagyonátruházásnak még az esetben sem minősíthető, ha az oldalági öröklés esetére az illetékdíjjegyzék 95. tételének B. pont és 3. jegyzetének különleges rendelkezései folytán az örökösökre az öröklés jogán átháruló hagyatéki adósságoktól bizonyos mérvben, vagy egészben 4.3 %-os illeték kiszabása van előírva, mert a szerzés jogcímét nem az illetékezési szabályok, hanem a magánjog szabályai állapítják meg, ezek szerint pedig az öröklés nem minősíthető, visszterhes vagyonátruházásnak, hanem az még terhelt hagyaték esetében is haláleseti ingyenes vagyonátruházás marad; s. tekintettel végül arra, hogy a panaszosoknak különböző és távolfekvő községekben való lakása által beigazoltnak vehető* hogy a haszonélvezetet öröklő özveggyel nem élnek ugyanazon háztartásban; mindezeknél fogva meg kellett állapítani^