Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

58 16. §. — llletékkövetelés keletkezése haszonélvezettel terhelt öröklésnél és ajándékozásnál Emellett az árverési vevő tulajdonjoga még az utóajánlattal is hatálytalanítható, mely utóajánlat-tétel mint bontó feltétel hat. De az árverés jogerőre emelkedése, vagyis a bíróság részéről annak megállapítása, hogy az árverés ellen előterjesztés nem adatott be, továbbá, hogy a tulajdonjog bekebelezése, mint a már megszerzett tulajdonjog kitüntetése, a már leütés tényével megtörtént ingalanszerzésnek nem constitutiv elemei, hanem csak declarativ jelentőségű körülmények s így az árverési vételnek nem érvényességi kellékei, vagyis „hozzájárulásnak" vagy „jóváhagyásnak" nem is minősülnek. Következésképen az 1920: XXXIV. tc. 15. §. (1) bekezdés 2. pontja értelmében a királyi kincstárnak jogát az árverési vétel után járó illetékre már az árverés napján megnyíltnak kell tekinteni dacára annak, hogy a szerzés feltételes, vagyis az árverés jogerőre emelkedésétől függ, továbbá hogy a tulajdonjog bekebelezése is csak a vételár befizetése után akkor történik, ha a vevő az árverési feltételeknek eleget tett és dacára annak, hogy az utóajánlat tétele is a szerzésre felbontó feltételként érvényesülhet, mert ugyanazon szakasz (3) bekezdése szerint az illetékkötelezettség keletkezésére az a körülmény, hogy a visszterhes ingatlan vagyonátruházási jogügylet felfüggesztő vagy bontó feltételhez vagy időhatárhoz van kötve, befolyással nincs. A tulajdonjognak a telekkönyvbe való bevezetése pedig az illeték szempontjából az 1920: XXXIV. tc. 1. §. (3) bekezdése szerint is közömbös. De a döntésben kifejezett álláspont helyességét megerősíti az 1920: XXXIV. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 40.000/1921. számú utasítás 110. §-ának utolsó bekezdése is, amely szerint az illetéket az árverésről szóló értesítés után azonnal ki kell szabni, annak törlése iránt csak akkor lehet intézkedni, ha a bíróság hivatalos értesítése alapján megállapítható, hogy az első szerzés foganatba niem ment. 217. számú jogegységi megállapodás. — 1934.) 16. §. Az illetékkötelezettség keletkezése a haszonélvezetettel terhelt vagyon öröklése és ajándékozása esetén. Haszonélvezet terhe mellett történő öröklés esetében a haszonélvezet megszűnéséig az öröklés után 4.3%-kal kiszabott illeték esedékessége is függőben tartandó. Az illeték néhai gr. W. H. (panaszos fivére) hagyatéka után van kivetve, amely hagyatékot a végrendelet és a hagya-