Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

15. §. — Követelés keletkezése ingatlan uaguon. 57 átruházási illetékre. alá kerülő jogviszony ilyennek ismertetnék el, akkor G. Ágoston halálával a feltétel bekövetkezvén és a kincstár a panaszosok feltétlen rendelkezési jogát elismervén, a végrendeletben érintett további vagyonátháramlásoknál az örökösödési illetékre való igénye is vita tárgyává volna tehető, önként érthető, hogy ez az ítélet az utóhagyomány később — esetleg többször is — történő megnyílta esetén az örökösödési illeték mérve és általában véve jogosságára befolyással nincsen, mert csak azt dönti el, hogy ezúttal illeték előírásának helye nem volt. (277. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) 15. §. Az illetékkötelezettség keletkezése az ingatlan vagyonátruházási illetékekre nézve. Az árverési vétel után járó illetékre a királyi kincstár joga az árverés megtartásának napján nyílik meg. Az 1920:XXXIV. tc. 100. §. (1) bekezdése szerint ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az illetékre ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az árverésre érvényesek. A törvény ezen rendelkezése értelmében az árverésen való ingatlanszerzés illetékezés szempontjából semmiben sem különbözik az adásvételtől, következésképen az árverésen történt vétel után járó illetékkötelezettség keletkezése tekintetében is az 1920:XXXIV. tc. 15. §-ában foglalt szabályok irányadók, i Ezen szakasz (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a királyi kincstárnak az ingatlan vagyonátruházási illetékhez való joga az ingatlan visszterhes átruházásánál a jogügylet megkötése napján, ha pedig a jogügylet érvényessége hatósági jóváhagyástól vagy hozzájárulástól függ, a jóváhagyás vagy hozzájárulás napján nyilik meg. Az 1881 :XL. tc, 170. §. utolsó bekezdése szerint az árverésre kitűzött zárhatáridő eltelte után, ha időközben magasabb Ígéret nem tétetik, az ingatlan a legtöbbet igérő által megvettnek jelentetik ki és ezzel az árverés befejezettnek nyilváníttatik. A végrehajtási törvény idézett szakaszának, valamint a 181., 184. és 188. §-ok intézkedéseinek egybevetéséből megállapítható, hogy az ingatlan árverési vevője az árverés tárgyát képező ingatlant már az árverés napján a nevére történt leütéssel megszerzi s illetve a végrehajtást szenvedő a tulajdonjogot ugyanakkor elveszti. Igaz, hogy ez a szerzés feltételes, az árverés jogerőre emelkedésétől, mint felfüggesztő feltételtől függ. A tulajdonjog bekebelezése is csak a vételár teljes befizetése esetén történik.