Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

8. §. — Mentes ingatlan vagyonátruházások. 1927:V. tc. 21. §-át az ingatlan vagyonátruházási illeték alól mentes átruházások három csoportjával egészíti ki. Az 1. § 6. pontjában az Országos Földbirtokrendező Bíró­ság juttatása alapján való ingatlanszerzéseknek, a 7. pontban a vitézi telek adományozásának és alapításának, a 8. pontban az elcsatolt területen "birtokuktól megfosztott magyar állam­polgárok ingatlanszerzésének az illetékmentességéről ren­delkezik. A most eldöntésre váró kérdés keretébe az 1. §. 6. pontja slatt szabályozott illetékmentesség tartozik. A törvény 6., pontjának ide vonatkozó rendelkezése sze­rint: „Az ingatlannak az Országos Földbirtokrendező Bíróság juttatása alapján való átszállása az ingatlan vagyonátruhá­zási illeték alól mentes." A törvénynek ez a pontja tehát csak az Országos Földbir­tokrendező Bíróság juttatása alapján történő ingatlanátszállá­sokra állapít meg illetékmentességet. Az Országos Földbirtok­rendező bíróság juttatása alapján végbemenő ingatlan átszállá­sok alatt pedig csak azok érthetők, amelyek az 1920:XXXVI. <és az 1924:VII. tc. 1. §-ában meghatározott közérdekű földbir­tokpolitikai cél végrehajtásával felruházott Országos Földbir­tokrendező Bíróság közvetlen rendelkezésén, annak a megvál­tási eljárás során a házhely és föld iránt jelentkezőnek egy­oldalú, közvetlenül csak az ő személyét érdeklő kérelme fölött hozott ítéletén, vagy határozatán, vagy az 1928:XU. tc. 5. §-a alapján a juttatottól elvett, vagy egyébként megüresedett, vagy a megváltási eljárás során fennmaradt ingatlan fölött közvetlenül rendelkező határozatán alapszanak. Ezektől lényegesen különbözik az Országos Földbirtok­rendező Bíróság által ilyenképpen már juttatott házhelynek, Tagy földnek a juttatott által történő tovább átruházása. Az előbbi esetben a szerzés jogalapja az Országos Földbirtokren­dező Bíróság közvetlen ténye, a kérelmezőnek házhelyhez, vagy földhöz juttatása. Az utóbbi esetben a szerzés jogalapja a már ilyen módon az Országos Földbirtokrendező Bíróság által jut­tatottnak harmadik személlyel kötött magánjogi ügylete. - A juttatásnál az ingatlan szerzés jogalapjául tehát közjogi tény szolgál, a juttatott ingatlan elidegenítésénél magánjogi jog­ügylet. Az ilyen átruházás ugyan az 192Ö:XXXIV. tc. 76. §-ának rendelkezése folytán az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyásától van függővé téve. De ez a korlátozás a két szer­zés jogalapja között fennforgó lényeges különbségen nem vál­toztat. Ennek a korlátozásnak nincs más rendeltetése mint, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság által földbirtok politikai célból juttatott földek a törvény céljától eltérő üzér­4*

Next

/
Thumbnails
Contents