Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

36 6. §. — Öröklés, ajándékozás illetékmentes. lelencházra tett hagyományt vagy alapítványt tehát mindenképpen illetékmentesnek kellett megállapítani. (1554. számú elvi jelentőségű határozat. — 1922. és (1593. számú elvi jelentőségű határozat. —• 1929.) Közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt oly hagyományok, amelyeket külföldi illetőségűek külföldön élveznek, illetékkötelesek. Néhai H. P. hagyatékából a „H. alapítvány" 1,636.389 K 81 f-t örökölt., Ezt az alapítványt egy gondnokság kezeli, mely kormányhatósági jóváhagyás mellett készített ügyrend értelmében jár el s a gondnokság elnöke a m. kir. közalapítványi ügyigazgató vagy helyettese. Az alapítvány tiszta jövedelme négy egyenlő részre osztatik és következő célokat szolgálja: a) 2/4 részben iskolai ösztöndíjul szolgál magyarországi iskolákat látogató, szegénysorsú, magyar állampolgároktól származó gyermekek számára; b) 14 részben iskolai ösztöndíjul szolgál görögországi szülők gyermekei számára; c) 14 részben iskolai ösztöndíjul és kiházasílási segélyül szolgál cosanai (macedóniai) községi illetőségű szegénysorsú gyermekek és hajadonok számára; d) I/8 részben iskolai ösztöndíjul szolgál cosanai illetőségű s magyarországi ipari-, kereskedelmi vagy gazdasági tanintézetet látogató fiúk számára; e) 78 részben iskolai ösztöndíjul szolgál cosanai illetőségű' s görgországi ipari-, kereskedelmi- vagy gazdasági tanintézeteket látogató fiúk számára. A m. kir. közp. díj- és illetékkiszabási hivatal ezen alapítvány 3/8 részére nézve, azzal az indokolással, hogy a Liszta jövedelem 3/8 részét magyar honosok kapják iskolai ösztöndíjul, az 1868:XXIII. tc. 21. §-a alapján illetékmentességet állapított meg, a fő- és székvárosi kir. pénzügy igazgatós ág azonban az illetékmentességet csak 2/s részre tartotta fenn, mert az alapítványnak nem 3/s, hanem csak 2/s részét kapják magyar honosok. A panaszosok pedig azt vitatják, hogy az illetékmentesség az egész alapítványt megilleti, mert az egészben közoktatási és közjótékonysági célra tétetett. A panasz csak részben alapos. Az 1868:XXIII. tc. 21. §-a ^értelmében a közoktatási és a közjótékonysági célokra rendelt hagyományok illetékmentesek s a törvényben kifejezetten nincs kimondva, hogy azok alatt csakis a hazai közoktatás és közjótékonyság értendő. De ha nincs is ez a törvényben szóval kifejezve, a törvény célzatából annyira nyilvánvaló, hogy bővebb bizonyításra nem is szorul. Az állam, midőn bizonyos célok előmozdítására kedvezményeket ad, bizonyára csakis saját céljaira gondol s kedvezményekkel nem segíthet elő idegen, külföldi célokat, mert ez egyfelől feladatával ellenkeznék, másfelől a honpolgárok érdekeit is sértené. Ezért a most jel-