Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

210 19U.XLIII. tc. 1. §. tése esetében sem, nem megdönti, hanem éppen megerősíti ennek a felfogásnak a helyességét, mert az 1914:XLIII. tc. 22. §-a a fellebbezés első példányának az illetékét állapítja meg, tehát a fellebbezési illetéket kifejezetten beadványi illetéknek minősíti, míg itt éppen ellenkezőleg nem a bejelentés illetékét állapítja meg, hanem a bevezetés tényéért követel Illetéket, s magáról a bejelentést tartalmazó beadványról vagy jegyzőkönyvről nem rendelkezik, mert az 1. §. szerint minden beadvány és jegyzőkönyv illeték alá esik. (1388. számú elvi jelentőségű határozat. — 1918.) A cégnek a saját ügyére vonatkozólag a cégbírósághoz benyújtott az a beadványa, amely nem az 1920:XXIV. tc. 40. §-ának 1—7. pontjában felsorolt és nem a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló, hanem más irányú kérelmet tartalmaz: az 1914: XLIII. tc. 3. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel az 1914:XLIII. tc. 1. §. 2. p. szerint esik illeték alá. A bíróság pénzügyi osztályának 249. számú jogegységi megállapodása kimondotta, hogy ha az 192Q:XXIV. tc. 40. §-ának 1—7. pontja alá nem eső kérelmet tartalmazó beadványt nem maga a cég, amelynek ügyére a beadvány vonatkozik, hanem más valaki nyújtja be a cégbírósághoz, arra tekintettel, hogy az 1920:XXIV. tc. 40. §. 1—8. pontjainak az egyes beadványok tárgyát és az azokra megszabott illetéktételeket meghatározó rendelkezéseit, az 1—8. pont elé illesztett s mind a nyolc pont tekintetében szabályt alkotó mondat „a törvényszékek által vezetett kereskedelmi cégjegyzékekbe való bejegyzéseket kérő beadványok" után követeli, s a 8. pont alanyi tekintetben is megszorítást tartalmaz, kimondván, hogy a beadvány benyújtójának a cégnek kell lennie, a nem a cég által benyújtott beadványok nem is eshetnek a 40. §-ban meghatározott illetéktételek alá, s ennélfogya azok az 1914:XLIII. tc. 3. §-ának utolsó bekezdése értelmében az 1. §. 2. pont szerint esnek illeték alá. Ennek a megállapodásnak indokolása felel az ezúttal felvetett arra a kérdésre is., hogy a cégbírósághoz intézett az a beadvány, amelyet bár maga a cég nyújt be a cégbírósághoz, de a beadványnak nincs a cégjegyzékbe való bejegyzést kérő tartalma, melyik jogszabály alapján, milyen mérvű illeték alá esik, tekintve, hogy az említett megállapodásnak az indokolása rámutat arra, hogy az 1920:XXIV. tc. 40. §-a tárgyi tekintetben is rendelkezik, amikor bevezető mondatában, amely félre nem érthető szövegezése folytán kiterjed a törvényszakasz 1—8. pontjaiban szabályozott valamennyi beadványra, kimondja, hogy a szóbanlévő illetékeket a „cégjegyzékekbe való bejegyzéseket kérő beadványok" után követeli.