Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

19U.XL1IL tc. 1. §. 211 Minthogy az 1920:XXIV. tc. 40. §-ának ezt az alapvető rendelkezését az 5.100—1931. M. E. számú rendelet 50. §-a nem érintette, mert ez a rendeletszakasz csak az említett törvény 40. §-ának 1—8. pontjaiban meghatározott illetéktételeket módosította, ki kellett mondani, hogy a cégnek, amelynek ügyéről a beadványban szó van, a cégbírósághoz intézett azok a beadványai, amelyeknek nincs a cégjegyzékbe való bejegyzést kérő tartalmuk, az 1914:XLIII. tc. 3. §-ának utolsó bekezdése értelmében az 1. §. 2. pontja szerint esnek illeték alá. (340. számú jogegységi megállapodás. — 1939.) A községi jegyző által készített leltárra nem az 1914:XLIII. tc. 1. §-ában, hanem az ill. dijj. 65. tételében megszabott illetéket kell leróni. A panaszostól a községi jegyző által készített hagyatéki leltár után az 1914:XLIII. tc. 1. §. 1. b) pontjában megszabott illetéket követelik. A panaszos az illeték törlését kéri, mert a leitárra 72 fillér illetéket rótt le, s arra — a pénzügyminiszter $0.886—1915. számú rendelete: szerint is — ennél több illeték nem jár. A panasz alapos. Az 1914:XLIII. tc. rendelkezései csak a polgári bíróságok előtti eljárásokban alkalmazhatók. A hagyatéki leltárakat pedig nem a bíróságok, hanem a községi hatóságok készítik, ezeket tehát a bírósági eljárásban készült jegyzökönyveknek minősíteni nem lehet, s épen azért a felmerülhető kételyek eloszlatása céljából adta ki a pénzügyminiszter is a fent említett rendelkezést, amely szerint ezekre a leltárakra az eddigi szabályokat, vagyis az ill. díjj. hatályon kívül nem helyezett 65. tételének a rendelkezéseit kell alkalmazni. Eszerint a díjtétel szerint pedig a leletezett leltár helyesen volt bélyegezve. (1314. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) A végrehajtható kiadmány alapján a telekkönyvi hatósághoz az ingatlanokra foganatosítandó végrehajtás iránti kérelem az 1914:XLIII. tc. 1. §. 2. pontja, illetőleg az ezt módosító rendleletekben megszabott illeték alá esik. Az 1930:XXXIV. tc. 2. fejezete a polgári eljárás egyszerűsítését szabályozza és három alcímre oszlik, amelyek a törvényben foglalt megjelölés szerint „I. polgári peres eljárás", „II. végrehajtási eljárás" és „III. telekkönyvi ügyek". A felvetett kérdésre vonatkozó esetet a törvény az 58—90. §-okban „II. végrehajtási eljárás" alcím alatt, nem pedig a 91—100 §-okban a „III. telekkönyvi ügyek" alcíme alatt tárgyalja. Az 1930: 14'