Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

ím.xuii. tc. Í. & 203 A régi perrendtartás hatálya alatt indított rendes perekben a periratok beadására az 1868 :LIV. tc. 138. §-a alapján igénytevett 15 napi törvényes halasztás bejegyzése után is le kell róni az 1914:XLIII. tc. 1. §. 1. b) pontjában megszabott illetéket. A panaszos egy 12.000 korona értékű perben a válaszirat beadására az 1868:LIV. tc. 138. §-a értelmében a 15 napi első törvényes halasztást vette igénybe, és ennek a halasztásnak a a perfelvételi jegyzőkönyvbe való bejegyzése után illetéket egyáltalán néni rótt le. Emiatt szabták ki a terhére a panasszal megtámadott illetéket és pedig a pertárgy értékére való tekintettel az 1914:XLIII. tc. 1. §. 1. b) pontja szerint 2 korona egyszeres és a megfelelő felemelt illetéket. A panaszos ennek az illetéknek a törlését kéri, mert bár az idézett törvény 91. §-a a törvényes halasztásra nézve addig érvényes és illetékmentességet megállapító jogszabályt hatályon kívül helyezte, ennek illetékkötelezettségét viszont külön meg nem állapította, s mivel ezt a bejegyzést külön önálló jegyzőkönyvnek nem lehet tekinteni, az után semmiféle illeték nem követelhető. Különösen nem követelhető azonban a törvény 2. §-ában megszabott magasabb illeték. Eltekintve attól, hogy a panaszostól az illetéket nem a 2. §-ban, hanem az 1. §. 1. b) pontjában megszabott összeggel követelik s így a panaszosnak erre vonatkozó kifogásai teljesen tárgytalanok, az illetékmentességet vitató panaszt a bíróság is alaptalannak találta. A hatályon kívül helyezett illetékszabályok a rendes perekben a perfelvételi jegyzőkönyvbe az 1868:LIV. tc. 138. 139. §-ai alapján igénybe vett halasztásokra vonatkozó feljegyzéseket külön jegyzőkönyveknek tekintették és mint ilyeneket vonták illeték alá. Ilyen jegyzőkönyvnek tekintették a törvényes első hala-ztás bejegyzését is, mert különben nem kellett volna annak illetékmentességét külön kimondani. Ezek a bejegyzések az új perrendtartás hatálya alatt sem változtatták meg jellegüket, s így azokat ma is ép úgy külön jegyzőkönyveknek kell tekinteni, mint azelőtt. Ebből pedig illetékkötelezettségük önként következik. Viszont az illeték mértékét szabályozó régi rendelkezések hatályukat veszítvén, erre — tehát csakis az illeték mértékére nézve — az új szabályokat kell irányadóknak elismerni Tekintettel már most arra, hogy az új törvény szerint minden jegyzőkönyv kivétel nélkül illeték alá esik, és mentességet az átmeneti időben a régi szabályok szerint tárgyalt perekre nézve, az addig illetékmentes jegyzőkönyvekre sem állapít meg a törvény, ilyen mentességet az első törvényes halasztás bejegyzésére sem lehet megállapítani. (1309. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.)