Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

196 19U.XL11L tc. í. §. mert abban új peres felet jelöl meg s azzal szemben is tényeket ad elő és kérelmet támaszt. Esetleg más jogalap, más perérték lehet a felülfoglaitatóval szemben. Még ha benne a tényelöadás és a kérelem azonos is a korábbi keresetben lévővel, akkor is az új peres fél megjelölése újabb keresetlevéllé minősíti, mert erre az új peres félre nézve a tényelöadás és a kérelem is új. A korábbi kereset egy példányának csak azt a beadványt lehet /tekinteni, amely betű szerint megegyezik a réjgi példánnyal. Ilyen példány pedig nem alkalmas az új alperes perbevonására, mert abból hiányzik az ő megjelölése (neve foglalkozása), a szóban forgó esetnél az ő foglaltatására, vagy felülfoglaltatására vonatkozó adatok, stb. Ha ezeket a felperes egy külön beadányban terjesztené elő és ahhoz csatolná a korábbi keresetpéldányt, akkor az a különbeadvány és annak kiegészítő része — a korábbi keresetlevélpéldány — tekintendő az új keresetlevelet helyettesítő beadványnak. Az, hogy az 1881 :LX. tc. 94. §. harmadik bekezdése előírja ,hogy „azok, akik a tárgyalás határnapjáig az igényelt tárgyakra felülfoglalást vezettek, vagy azt újabban lefoglalták, a tárgyalásra végzés által szintén beidéztetnek", s ennekfolytán a perbíróságnak ezeket is hivatalból perbe kell idéznie, semmit sem változtat a felperes által benyújtott beadványnák sem a minősítésén, sem az illetékkötelezettségén,, mert erre nézve egyedül az a döntő, hogy a beadványt ő nyújtotta be. önként értetődik az előbbiekből az, hogy ha a felperes nem keresetlevél tartalmú beaadványt nyújt be, hanem csak egyszerű bejelentést tesz arról, hogy felülfoglaltató vagy újabb foglaltató is van s ezáltal a perbíróság figyelmét az 1881 :LX. tc. 94. §. második bekezdésében foglaltakra csak felhívja, akkor ez a beadvány — dacára annak, hogy a perbíróság a felülfoglaltatót vagy az új foglaltatót a tárgyalásra beidézi — nem minősül keresetlevélnek, a tartalomban levő különbségen kívül még azért sem, mert ilyen beadványnak nincs az a jogi hatása, mint a keresetlevélnek és az annak alapján történő perbeidézésnek. A felülfoglaltató, vagy az új foglaltató végrehaj tatónak perbeidézése nem azonos a Pp. 189. §. második bekezdésében említett keresetkiterjesztéssel, mert a m. kir. közigazgatási bíróságnak a 180. sz. jogegységi megállapodásának indokolásában kifejezésre juttatott álláspontja szerint az igényperben az alperesek között nem létesül olyan pertársaság, hogy azok és a felperes közötti vitás jog csak egységesen dönthető el, hanem több foglaltatónak egy perbe vonása által tulajdonkép egy eljárásban több pernek egybefoglalása történik,