Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

176 111. §. — Közszer zeményi igény kielégítése. 112. §. — Egyéb ingatlan vagyonátruházások. hogy ezek szerint a kiszabás alapjául szolgáló szerződéssel annak tárgyát a szerződést jóváhagyó Osztrák bánya- és kohótársaság szerezte meg az eladó főherceg úrtól, minthogy továbbá az adásvételi illeték a most nevezett társaság terhére külön kiszabatott, a panaszos Földhitelintézettel szemben támasztott illetékkövetelésnek jogos alapja nincs. K811. számú elvi jelentőségű határozat. — 1908.) itt. §• A közszerzeményi igény kielégítése. Ha a férj a feleségét, közszerzeményi igényére, vagy annak egy részére még életében pénzzel (követelés engedményezésével) kielégíti: az erről kiállított okirat után nem ajándékozási, hanem engedményezési illeték követelésének van helye. (1624. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Indokolás az 1920.XXXIV. te. 89. §-ánál. 112. §. Egyéb ingatlan vagyonátruházások. Ha a részvénytársaság összes részvényeinek a tulajdonosa a részvénytársaság nevén álló ingatlanokat a maga nevére íratja át, az ingatlan vagyonátruházási illetéket a kincstár jogosult követelni. A panaszos az illeték jogosságát és helyességét azért támadja, mert szerinte ez esetben az ingatlan vagyonátruházási illeték nem jár, amennyiben a M. Sz. és Gy. rt. összes részvényeinek megvételével a rt. tulajdonában volt ingatlanok tulajdonjogát is megszerezte, a részvények után járó értékpapírforgalmi adót pedig lerótta és így legfeljebb a tulajdonjognak nevére történt bekebelezése után fizetendő 2%k>s bejegyzési illeték. A fennforgó esetben vitán felül áll, hogy az ingatlanok a a fentebb megnevezett rt. tulajdonából a panaszos tulajdonába mentek át. Minthogy a részvénytársaság a részvények birtokosaitól különböző jogalany (jogi személy), a részvénytársaság tulajdonát tett vagyontárgyaknak a részvényesek tulajdonába való átruházása különböző jogalanyok között létrejött jogügyletnek — az adott esetben ingatlan átruházásának — minősül, amely után a pénzügyigazgatóság törvényesen követeli a panaszostól az 1920:XXXÍV. tc. 1. §. (3) bekezdése alapján az ingatlan teljes értékének alapulvételével, a 97. és a 112. §okban meghatározott 5%-os illetéket. (1617. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.)