Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

113. — Kisajátítás. 177 Szolgálati bér kielégítése fejében történt ingatlanátruházás, mint visszterhes vagyonátruházás esik illeték alá. (1661. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Indokolás az 1920.XXXIV. tc. 97. §-ánál. Házasság felbontása esetén a gyermekek eltartása fejében egyik szülő által a másikra átruházott ingatlanhaszonélvezeti jog nem ajándékozási, hanem az 1920:XXXIV. tc. 112. §-a szerint 5e/»-os átruházási illeték alá esik. A házassági jogról szóló 1894:XXXI tc. 95. §-ának 4. bekez­dése szerint a házasság felbontása esetében a közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányá­ban köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jöve­delme elégtelen. — Az illeték kiszabásának alapjául szolgáló úgynevezett „Vagyonelkülönítési szerződés" 8. pontja szerint a szerződő felek házasságából származó gyermekek eltartásá­ról és nevelési költségeiről kizárólag az apa, tehát dr. K. S. fog gondoskodni. Ehhez képest dr. K. S. a törvényben megha­tározott kötelezettség mérvén túlmenő kötelezettséget vállal magára — Ezt figyelembe véve, a ház felerésze haszonélveze­tének reáruházása a szerződés helyes jogi értelmezése szerint nem minősíthető ajándékozásnak, mert az kétségtelenül an­nak fejében történt, hogy dr. K. S. az említett kötelezettséget is magára vállalta. Vele szemben tehát ajándékozási illeték ki­szabásának nincsen helye. — A kérdéses haszonélvezeti átru­házást az 1920:XXXIV. tc. 112. §-ában meghatározott vagyon­átruházásnak kell minősíteni, amely után 5% ingatlan vagyon­átruházási illeték fizetendő. — A ház felerészének értéke 90,000.000 K, az idézett törvénycikk '34. §-a szerint ennek egy­huszad része: azaz 4,500.000 K az átruházott haszonélvezet egy­évi értéke; dr. K. S. a szerződés megkötésekor az 55. évet meg­haladta, tehát az idézett törvénycikk 33. §-ának 4. pontja sze­rint a 4,500.000 K-nak 8-szorosát kell venni, az eredmény 36,000.000 K, s ennek az 5%-os illetéke 1,800.000 K, amely ösz­szeghez hozzáadva a meg nem támadott 5900 K II. fok. illeté­ket, a panaszost 1,805.900 K illeték terheli. (1669. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) 113. §. Kisajátítás. a) A m. kir. államvasutakat az 1920:XXXIV. tc. 8. §-ának 2. pontja értelmében az ingatlan vagyonátruházási illetek alól a személyes illetékmentesség megilleti. b) A m. kir. államvasutak által az 1881 :XLI. tc. 1. §-ának 12

Next

/
Thumbnails
Contents