Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

í ÍO- §. — Megbízás akipján való vétel. 175 rt. megbízása nélkül való ügyvivője járt el. Világosan kitetszik ez az adásvevési szerződés fejezetéből, mely szerint a szerződés F. főherceg úr cs. és kir. fensége mint eladó és a főhercegi bányamüvekből alakítandó „Osztrák bánya és kohótársaság rt." nevében a földhitelintézet mint vevő között köttetett, továbbá a szerződés tételes intézkedéseiből. így a szerződés I. pontja szerint a vevő rt., a III. pont szerint a vételárt az köteles megfizetni, a VIII. pont szerint az adásvételi tárgyak az alapító közgyűlés napján mennek át a rt. birtokába s a XII. pont szerint a szerződés azon fenntartással köttetett, hogy az alapítandó rt. csakugyan megalakuljon s ha ez az alakulás az 1906 ápr. l-ig be nem következnék, úgy a szerződés meg nem kötöttnek tekintendő. Ezek a szerződési határozmányok a panaszos földhitelintézet megbízás nélküli ügyvivő voltát kétségtelenné teszik. Az illetékkiszabásnál a pénzügyigazgatóság által is elfogadott az a felfogás érvényesült, hogy az Osztrák bánya- és kohótársaság a szerződés kötése idejében még nem létezvén, a panaszos Földhitelintézet nem ennek képviseletében, hanem csak a maga nevében járhatott el s ennélfogva a szerződés tárgyát képező bányák tulajdonjogát az eladó kir. hercegtől a Földhitelintézet szerezte meg. Ez a felfogás azonban téves, mert idegen ügynek idegen érdekben való ellátása nem lévén határozott személy akaratához kötve, a megbízás nélküli ügyvitelnél teljesen közömbös, hogy az ügy feltételezett ura egyáltalán létezik-e. Világosan kifejezésre jutott ez a jogelv a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének az 1688. §-hoz csatolt indokolásában (Indokolás IV. kötet 459—460. lap), mely szerint „lehet ügyvitel meghaltnak vélt, vagy még csak születendő személyek javára; hasonlóképen még csak létesítendő jogi személyek javára, minő különösen a modern forgalmi életben a keletkezésben lévő részvénytársaságok javára való ügyvitel alakjában gyakori". Ha a megbízás nélküli ügyvivő eljárását az ügy ura jóváhagyja, akkor az ügyvivő egész eljárására visszaható megbízás támad s minden kérdés a megbízás szabályai szerint oldandó meg, ezek szerint pedig a más érdekében létesített jogügylet hatása közvetlenül annak a személyében áll be, akinek személyében a szem előtt tartott érdek megtestesül, tehát akinek javára a megbízás nélküli ügyvivő a jogügyletet megkötötte. Jelen esetben a megbízás nélküli ügyvivő (a panaszos) eljárását az ügy ura (az Osztrák bánya- és kohótársaság) jóváhagyta, amennyiben alakuló közigyűlés a nevében és javára kötött adásvételhez egyhangúlag hozzájárult s ezen jogügylet jogcímén a bányabirtokok és más ingatlanok az eladó főherceg ur nevéről közvetlenül nevére írattak át. Mint-