Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

í ÍO- §. — Megbízás akipján való vétel. 175 rt. megbízása nélkül való ügyvivője járt el. Világosan kitet­szik ez az adásvevési szerződés fejezetéből, mely szerint a szer­ződés F. főherceg úr cs. és kir. fensége mint eladó és a fő­hercegi bányamüvekből alakítandó „Osztrák bánya és kohó­társaság rt." nevében a földhitelintézet mint vevő között köt­tetett, továbbá a szerződés tételes intézkedéseiből. így a szer­ződés I. pontja szerint a vevő rt., a III. pont szerint a vételárt az köteles megfizetni, a VIII. pont szerint az adásvételi tár­gyak az alapító közgyűlés napján mennek át a rt. birtokába s a XII. pont szerint a szerződés azon fenntartással köttetett, hogy az alapítandó rt. csakugyan megalakuljon s ha ez az alakulás az 1906 ápr. l-ig be nem következnék, úgy a szer­ződés meg nem kötöttnek tekintendő. Ezek a szerződési ha­tározmányok a panaszos földhitelintézet megbízás nélküli ügyvivő voltát kétségtelenné teszik. Az illetékkiszabásnál a pénzügyigazgatóság által is elfogadott az a felfogás érvénye­sült, hogy az Osztrák bánya- és kohótársaság a szerződés kö­tése idejében még nem létezvén, a panaszos Földhitelintézet nem ennek képviseletében, hanem csak a maga nevében jár­hatott el s ennélfogva a szerződés tárgyát képező bányák tu­lajdonjogát az eladó kir. hercegtől a Földhitelintézet szerezte meg. Ez a felfogás azonban téves, mert idegen ügynek idegen érdekben való ellátása nem lévén határozott személy akara­tához kötve, a megbízás nélküli ügyvitelnél teljesen közöm­bös, hogy az ügy feltételezett ura egyáltalán létezik-e. Vilá­gosan kifejezésre jutott ez a jogelv a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének az 1688. §-hoz csatolt indokolásá­ban (Indokolás IV. kötet 459—460. lap), mely szerint „lehet ügyvitel meghaltnak vélt, vagy még csak születendő személyek javára; hasonlóképen még csak létesítendő jogi személyek javára, minő különösen a modern forgalmi életben a kelet­kezésben lévő részvénytársaságok javára való ügyvitel alak­jában gyakori". Ha a megbízás nélküli ügyvivő eljárását az ügy ura jóváhagyja, akkor az ügyvivő egész eljárására vissza­ható megbízás támad s minden kérdés a megbízás szabályai szerint oldandó meg, ezek szerint pedig a más érdekében lé­tesített jogügylet hatása közvetlenül annak a személyében áll be, akinek személyében a szem előtt tartott érdek megtes­tesül, tehát akinek javára a megbízás nélküli ügyvivő a jog­ügyletet megkötötte. Jelen esetben a megbízás nélküli ügyvivő (a panaszos) eljárását az ügy ura (az Osztrák bánya- és kohó­társaság) jóváhagyta, amennyiben alakuló közigyűlés a ne­vében és javára kötött adásvételhez egyhangúlag hozzájárult s ezen jogügylet jogcímén a bányabirtokok és más ingatlanok az eladó főherceg ur nevéről közvetlenül nevére írattak át. Mint-

Next

/
Thumbnails
Contents