Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

174 110. §. — Megbízás afapján való vétel. vény 174. §-ának akalmazása értelemmel nem bir, mert meghatalmazásra egyáltalán nem volt szükség s az illeték alá vont okirat csak kisegítőül szolgált a telekkönyvi hatóság által támasztott alaki nehézségek elhárítására, amint azt annak tartalma is igazolja. A panasz alaptalan. A K. T. 186. §-a szerint ugyanis „a részvénytársaságot hatóságok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli", mely a 182. §. szerint „egy vagy több személyből állhat" ugyan, de ennek az alapszabályokban meg kell állapítva lenni (157.). És a perrendtartás 84. §-a is csak azt rendeli, hogy a részvénytársaságok „az igazgatóság vagy az alapszabályokban kijelölt közegek által képviseltetnek." A kérdés tehát azon fordul meg, hogy a panaszos takarékpénztár képviselete alapszabályaiban miként van meghatározva, illetőleg, hogy cégét mi módon jegyzik, mert a ke. reskedelmi törvény 6(3. §-a szerint ingatlan javakat ez alatt szerezhet. E tekintetben az alapszabályok 4. §-a akként intézkedik s ez a cégjegyzékben is így van kitüntetve, hogy tudniillik a cégjegyzést az igazgató, illetőleg az aligazgató és egy igazgatósági tag teljesíti. Amiből következik, hogy az igazgató külön a takarékpénztárt kötelező joghatállyal, annak részére nem vehette meg az ingatlant, amiből ismét következik, hogy az átruházási okiirat, amelynek (illetékét a panaszos töröltetni óhajtja, az ügy jelen állásában illetékszabás szempontjából valóságos átruházási jogügyletet tartalmaz, tehát az illetékszabályok 1. §., A. pontja, valamint az illetékdíj jegyzék 96. tételének A) pontja s különösen az ahhoz csatolt jegyzet értelmében százalékos illeték alá esik. Igaz, hogy az alapszabályok 56. §-a szerint „az intézetet minden ügyeiben az igazgató képviseli", de ez sem korlátlan, mert e rendelkezés folytatása ekként szól: „ennélfogva az alapszabályokban körülírt hatáskörben felhatalmazásokat jogérvényesen ad ki", — minélfogva ebből azt, hogy az igazgató saját személyében az intézet terhére ingatlanokat vehet, következtetni nem lehet, mert ily hatáskört részére az alapszabályok nemcsak nem állapítanak meg, de sőt utalványozási joga is csak 100 frtig terjed halasztást nem tűrő esetekben (60. §.) (241. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) Ha alakulóban levő részvénytársaság javára egy harmadik személy ingatlant vásárol és azt a részvénytársaság, megalakulása után elfogadja, vételi illeték csak egyszer írható elő. A kiszabás alapját képező szerződés megkötése körül a panaszos földhitelintézet nem a maga nevében hanem mint a ^későbben „Osztrák bánya- és kohótársaság" cég alatt létesült