Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

108. §. — Társasági szerződések. 171 1. §. (3) bekezdésének azt a szabályát, amely szerint ingatlannak okirat kiállítása nélkül történt átruházása vagyonátruházási illeték alá esik, mert az előadottak szerint nyilvánvaló, hogy ezt a jogszabályt az 1923:XXXIIL, tc. 8. §. d) pontja csak azokra az okirat kiállítása nélkül kötött jogügyletekre vonatkozóan módosította, amelyek a magánjog szabályai szerint érvénytelenek. Ellenkező felfogás arra a mivel sem indokolható joghelyzetre vezetne, hogy jóllehet a magánjog szabályai szerint valamely jogügylet teljes jogérvényü ingatlanátruházást eredményezett, vagyis a főjog érvényesült, a kincstárnak illetékkövetelési joga, mint járulékos jog vagy egyáltalán nem, vagy csak bizonyos további történés (az ingatlannak továbbadása) esetében érvényesülhet. Nem kétséges, hogy a panasszal megtámadott illetékkövetelés tárgyát tevő jogesetben a közkereseti társaság két tagjának a cégből kilépéséhez és cégvagyoni illetőségüknek az egyedül maradt s ezzel egyéni céggé, tehát új jogalannyá átalakult harmadik cégtagra történt átruházásához okirat kiállítására nem volt szükség s így az átruházó jogügylet a magánjog szabályai szerint teljes jogérvénnyel létrejött. De mert a közkereseti társaságnak a cég nevén állott ingatlanvagyona is volt, ez az ingatlan is az említett jogügylettel és csak azzal, tehát okirat kiállítása nélkül a meg nem változott szövegű egyéni cégnek a tulajdonába ment át. Nincs jogszabály, amely az ingatlannal rendelkező közkereseti társaság tagjainak jogérvényes kilépéséhez, illetve cégbirtokosi illetőségüknek elidegenítéséhez okirat kiállítását kívánná meg s ennek folytán bennefoglaltan ingatlaniUetőségüknek is a harmadik tagra, illetve az egyéni cégre történt átruházása a kereskedelmi törvény szabályainak megfelelően, tehát teljes jogérvénnyel megtörtént, amit egyébként a jogügyletnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése és annak a Központi Értesítőben megjelent kihirdetése is bizonyít, s ennek folytán a szóbanlévő ingatlan átruházása után a kincstárt az 1920:XXXIV. tc. 1. §., (3) bekezdése értelmében, a szerzés jogcímének megfelelő vagyonátruházási illeték az 1923:XXXIII. tc. 8. §. d) pontjában kifejezett feltétel, illetve korlátozás, nélkül is megilleti. Azt a kérdést, hogy az illetéket a közkereseti társaság tulajdonában Volt s az egyéni cégre átszállott ingatlannak a teljes értéke után, avagy csupán a kilépett két tag ingatlanilletőségének hányadértéke után kell-e követelni, eldönti az 1920:XXXIV. tc. végrehajtása \tárgyában kiadott 40.000/ 1921. P. M. számú rendelet 118. §-ának utolsó bekezdése, amely nyilván arra tekintettel, hogy az egyéni cégnek nincs ^ nem kétséges, hogy a tagok i illetőségének s azokban