Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

118 67. §. — Az illetékek visszakövetelése. áll. A megtámadásnak éppen az a célja, hogy az egyik fél, a másik fél akaratával szemben, a bíróság útján érvénytelenítse a jogügyletet s szüntesse meg az abból keletkezett joghatásokat A megtámadható jogügyletek bírói érvénytelenítésének tárgyi oka szintén az azoknak megkötésekor fennállott alaki és anyagi érvényességi kellékhiány, ezek a kellékhiányok azonban csak abban az esetben teszik a jogügyletet érvénytelenné (relatív érvénytelenség), ha azokat a megtámadásra kizárólag jogosított felek valamelyike érvényesíti. Minthogy a bíróság az eredeti érvénytelenségi ok miatt megtámadható jogügyleteket az elébe terjesztett kérelemhez képest: vagy megkötésükig visszahatóan, vagy csak a megtámadás időpontjától kezdve hatálytalaníthatja, a jogügyletek bírói érvénytelenítésének illetékjogi hatása is más abban az esetben, ha a bíróság a jogügyleteket megkötésükig visszahatóan hatálytalanítja és ismét más, ha a bíróság csak a megtámadás időpontjától kezdődő hatállyal hatálytalanítja. Nem lehet vitás, hogy az első esetben az átruházás után kiszabott (befizetett) illetéket törölni kell, illetve vissza kell téríteni, míg a második esetben a megtámadás időpontjáig érvényesen fennállott átruházás után kiszabott (befizetett) illetéket törölni, illetve visszatéríteni nem lehet. Ez a jogegységi megállapodás nem érinti a pénzügyi hatóságoknak az 1920: XXXIV. tc. 67. §. 5. pontjának harmadik bekezdésében biztosított azt a jogát, hogyha a bíróság mulasztási ítélettel vagy az alperes elismerése alapján hozott ítélettel állapította meg az eredeti érvénytelenséget, a felektől az érvénytelenség bizonyítását külön követelhetik. A jogegységi tanácsnak ez a megállapodása nem érinti azt a kérdést, hogy fenntartható-e az illeték abban az esetben, ha az átruházási jogügyletet annak semmissége vagy bírói érvénytelenítése dacára a felek érvényesnek tekintik, az azzal szándékolt eredményt tényleg megvalósítják és fenntartják, vagy amikor más jog (pl. magánjog) szempontjából semmis vagy eredetileg érvénytelen ügylet után az illetékre vonatkozó törvényes szabályok értelmében illeték jár (pl. ingatlanra kötött szóbeli szerződés). (311. számú jogegységi megállapodás. — 1938.) A jogügylettől vagy okirattól kiszabott vagy lerótt illetéket az illetékszabályok 100. §-a alapján csak akkor lehet törölni, illetőleg visszatéríteni, ha bírói ítélet a semmis vagy megtámadható jogügylet érvénytelenségét megállapítja; makacssági ítéletet