Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

67. §. — Az illetékek visszakövetelése. 119 azonban az érvénytelenség bizonyítékának feltétlenül elfogadni nem lehet. (89. számú jogegységi megállapodás.) Indokolás az ül. szab. Í00. §-ánál. Ha valamely jogügylet bírói ítélettel semmisíttetett is meg, a vagyonátruházási illeték törlésének még sincs helye, ha az ítélet a peres felek kölcsönös beleegyezésére van alapítva és abból a jogügylet eredeti érvénytelensége meg nem állapítható. Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és a következő indokokból: A panaszos ebben az ügyben egyszer már élt bírói panaszszal és akkor azt adta elő, hogy az eladóval kiegyezett, ez neki felbontották. A bíróság akkor elutasító ítéletet hozott, mert a telekkönyvi átírás megtörtént. Igaz ugyan, hogy a panaszos ezt követőleg keresetet indított az eladó ellen s a perbíróság az adásvételi szerződést ítéletileg érvénytelennek mondotta ki, ennek az ítéletnek az alapján azonban a bíróság az illetékszabályok 100. §-a alapján az illetéket nem töröltetheti, mert az ítélet a peres felek kölcsönös beleegyezésére vari alapítva, tehát ebből az ítéletből az eredeti érvénytelenség fennforgása meg nem állapítható. Abból, hogy a panaszos a pert az itteni ítélet meghozatala és a jogügyletnek kölcsönös beleegyezéssel már megtörtént viszszavonása után indította, illetve, hogy — amint már fennebb megállapíttatott — a perbíróság ítéletét a peres felek beleegyezésére alapította: nyilván kitűnik, hogy a pert csakis azért indította, hogy a már elbírált illetéktörlési kérelmére új jogcímet találjon. (1234. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) Habár a jogügylet érvénytelenségének kimondása iránt folytatott perben annak folytán, hogy a per a felek egyezségével nyert befejezést, a bíróság ítéletet nem hozott és így a jogügylet bírói ítélettel semmisnek és érvénytelennek ki nem mondatott, az azután kiszabott illeték mégis törlendő s illetőleg viszszatérítendő, ha a jogügylet eredeti érvénytelensége a fennforgó bizonyítékok alapján megállapítható. (876. számú elvi jelentőségű határozat. — 1909.) Indokolás az ül. szab. 100. §-ánál. A jogügyleteknek és az okiratoknak az illeték kiszabásának a céljára való bejelentése körül felmerült mulasztás folytán kiszabott bírságot az ugyanazon jogügylet vagy okirat után kiszabott illetéknek a törlése esetén is fenn kell tartani abban a vételárat visszaadta, s ügyletet kölcsönös beleegyezéssel