Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

106 67- §. — Az illetékek visszakövetelése. nának, vagy a kirótt bírság tekintetében egyetemleges szavatossággal vagy kezességgel tartoznának, mi abból is következik, hogy az illetékszabályok 97. § 5. pontjának tartalma szerint intézeti és társulati igazgatók, csak oly büntetések, tehát bírságok tekintetében tartoznak egyetemleges kezességgel, amelyeket a társulati ügyletekre vonatkozó illetékszabályok áthágása vonhat maga után, tehát csak azokra nézve, amelyek az illetékdíjjegyzék 64., 86., 89. és 101. tételeiben említtetnek. — Az adásvétel ezek közt nincs, a szóban forgó bírság tehaí a szerződő bank igazgatójától nem követelhető. (1233. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) A közjegyzőhelyettes terhére a közbenjárása mellett létrejött jogügyletek bejelentésének elmulasztása miatt illetékbírságot kiszabni csak akkor lehet, ha a közjegyzőhelyettest a közjegyzői kamara hivatalból rendelte ki. (1754. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) Indokolás az 1920:XXX1V. tc. 40. §-ánál. Ha az örökösök többen vannak és nem hivatalból indítandó meg a hagyatéki eljárás, nem lehet a hagyaték be nem jelentése miatt bírságot kiszabni egyik örökösre sem azért, mert csak az egyik örökös kérte a hagyatéki eljárás megindítását. (1801. számú elvi jelentőségű határozat. — 1933.) Indokolás az 1920:XXX1V. tc. 39. §-ánál. Az illetékszabályok 129. §-ának a) pontjában megállapított bírság a bejelentési határidő végnapjától a bejelentésnek a bejelentésre kötelezett által való teljesítéséig eltelt időhöz igazodik, (141. számú jogegységi megállapodás. — 1930.) Indokolás az ül. szab. 129. §-ánál. 67. §. Az illetékek visszakövetelése. Életfogytig tartó évi járadékból álló hagyománytól az illetékszabályok 61. §-a értelmében az évi járadék 10-szeres értékétől előírt illeték aránylagos leszállítása oly esetben, midőn a hagyományos a hagyományozott évi járadéktól miután azt 10 évnél rövidebb ideig élvezte, még életében, akaratától független okból, jelesül azért esett el, mert a járadék az annak szolgáltatására kötelezettekkel szemben behajthatatlanná vált, — igényelhető. Hogy ha a behajthatatlanság oka hagyatéki tárgyhiányra vezethető vissza, akkor a kérdésben felvetett esetekben az illeték arányos részének törlése éppen úgy igényelhető, mint