Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])
67. §. — Az illetékek visszakövetelése. 107ahogy az örökös az előírt illeték arányos leírását igényelheti akkor, ha az örökség tárgya részben elvész, ha az ingatlan egy részét elperelik, vagy ha a követelés behajthatatlanná válik. (10. számú jogegységi megállapodás.) Az özvegyi haszonélvezeti jog öröklése után kiszabott illeték a haszonélvezeti jog bekebelezése után nem törölhető, habár arról a jogosított lemondott mielőtt azt gyakorolta volna. A kiszabási iratok között hiteles másolatban levő hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv megerősíti ugyan a panaszosnak azt az állítását, hogy a hagyatéki tárgyaláson meg nem jelent, s így ez özvegyi haszonélvezeti jogára vonatkozó igényét a tárgyaláson nem érvényesíthette, de Sz. A., akinek a hagyaték örököisödés jogcímén átadatott, ugyanakkor a panaszosnak említett jogát elismerte s annak nyilvánkönyvi biztosításához hozzájárult. E nyilatkozat alapján, amint azt a kiszabási iratok szintén tanúsítják, az özvegyi haszonélvezeti jog a panaszosnak hagyatéki bíróságilag jogerő,sen átadatott s a hagyatéki ingatlanokra az ő javára bekebeleztetett. — Ha már most ezek megtörténte után, a panaszhoz csatolt telekkönyvi végzésből kitetszően, a panaszos által kiállított nyilatkozat alapján az özvegyi haszonélvezeti jog törlése bekebeleztetett is és ha való volna i,s a panaszosnak az az állítása, hogy ő ezt a jogot valósággal nem gyakorolta, e tényeknek az illeték törlését eredményező joghatályt az illetékszabályoknak az ingatlanok haszonélvezetének átruházása esetében hasonszerüen alkalmazott 99. §-ában foglalt rendelkezéseknél fogva tulajdonítani nem lehet. (1157. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) Midőn az apa ingatlanát életfogytig tartó haszonélvezetének kikötése mellett fiára ajándék címén átruházza és az illeték az apa elhaltáig nyilvántartásba vétetik, ezen jogügylet után kivetett illeték törlése nem igényelhető azon az alapon, hogy a meg-, ajándékozott fiú a haszonélvezet megszűnte előtt meghalt. Néhai D. I. még 1896. évben bizonyos ingatlanait átadta ajándék jogcímével életfogytig tartó haszonélvezetének visszatartása mellett három gyermekének, panaszosoknak és D. A.nak. Az előírt illeték a haszonélvezetre való tekintettel nyilvántartásba helyeztetett és telekkönyvi bekebelezéssel biztosíttatott. D. A. még 1883. évben édesatyja előtt elhalálozván, az ingatlanoknak tulajdonjogilag őt illetett 1/3 része örökösödés útján D. L-re visszaszállott, akitől azt utóbb nevezettnek 1901. évben bekövetkezett halála után panaszosok örökölték. I). I. halálával az illeték esedékessé válván, a panaszosoktól behajtatott. Ügyfelek fellebbezésükben azt kérik, hogy az ilykép befizetett illetéknek 1/3 része visszafizettessék, mert a megaján-