Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. IV. kötet (Budapest, [1942])

57. §, — Bírságok. 105 Az 1920.XXXIV. tc.-nck 53. fára is vonatkozó joggyakorlatot a K. K. H. ö. 115. és 117. §-ainál közöltük. 57. §. 5100119391. M. E. sz. r. 60. §. (2) bekezdés 8. és 9. pont; 1938:X1. ' tc. 34. §. Bírságok. A jogügyleteknek és okiratoknak illetékszabás céljára való bejelentése körül felmerült mulasztás folytán kiszabott bírságot az ugyanazon jogügylet vagy okirat után kiszabott illetéknek a törlése esetén is fenn kell tartani abban az esetben, ha az illeték az érvényesen létrejött jogügylet, vagy kiállított okirat után jogosan vettetett volt ki és az alapul szolgált jogügylet vagy okirat nem eredeti érvénytelenség, hanem az érvényes létrejövetelt követően felmerült ténykörülmény folytán szűnt meg vagy vált hatálytalanná; ellenben nem tartható fenn a bírság abban az esetben, ha a kiszabott illeték azért töröltetett, mert az alapul szolgált jogügylet vagy okirat önmagában semmisnek vagy eredetileg érvénytelennek bizonyult. (X. számú döntvény. — 1899.) Indokolás az ül. szab. 129. §-ánál. A részvénytársaság által kötött szerződés bemutatásának elmulasztása miatt kiszabott bírság a részvénytársaság igazgatóitól nem követelhető. A panaszos a panaszolt bírsággal amiatt sújtatott, hogy a p.-i népbank által kötött ingatlan adásvételi szerződést mint a bank volt igazgatója, illetékkiszabás végett állítólag 30 napon túl mutatta be a m. kir. adóhivatalba. — Eltekintve attól, jogosult-e a bírság vagy vagy nem, a panaszost fel kellett menteni a következő okokból. — Az 1881:XXXIV. tc. 4. §. c) pontja szerint magánokiratba foglalt kétoldalú jogügyletet, amennyiben a szerződésben eltérő intézkedés nincs, illetékkiszabás végett a szerződő felek, illevte az első helyen aláíró fél tartozik bejelenteni. Ugyanezen törvény 10. §. a) pontja szerint ha a kellő határidő elmulasztatott, bírsággal rovandök meg a magánfelek, a gyámok és gondnokok amennyiben önképviseletre nem jogosított személyek érdekelvék, nemkülönben a kir. közjegyzők a közbenjárásukkal létrejött jogügyletre nézve. — Ezen két szakasz tartalma szerint a magánfelek, gyámok és gondnokok, sőt a kir. közjegyző bírságolható, de sem ezen szakaszban, sem valamely más illetékszabályban arról nincs s/6, hogy a szerződő magánfelek alkalmazottjai, igazgatói megbízással bíró ügyvivői a bejelentés határidejének elmulasztása miatt, közvetlenül a m. kir. kincstár által bírságolhatok vol-