Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

4 lll. szab. 1. §. A. — Az illeték tárgya. mellőzésével is meg lehet kötni. Meg lehet tehát kötni akként is, hogy az építővállalkozó által kiállított költségvetést, amely a szerződés minden lényeges tartalmi alkatelemét magában foglalja s amely külön kifejezés nélkül is magában foglalja az építés elvállalására irányuló ajánlatot, az építtető fél szóbeli közléssel vagy kifejező cselekedettel elfogadja, tekintve, hogy az építtető fél is bármilyen alakban, illetve alaktalanul kinyilváníthatja a szerződés megkötésére irányuló akaratát. Amikor azonban ez megtörtént, az építővállalkozó által az építtető részére megküldött költségvetés többé nem ajánlat, hanem a szerződés tartalmát megrögzítő okirat, amely után a kincstár éppen úgy jogosult az illetékdíjjegyzék 33. tételében az építkezési szerződésekre meghatározott illetéket követelni, mintha az építtető fél a maga szerződést létesítő akaratát az építővállalkozóhoz intézett levélben fejezte volna ki. Az illetékdíjjegyzék 33. tételének jegyzetében foglalt az a határozmány, amely szerint a „költségvetés", ha azt a vállalkozó aláírja, vagy a szerződéshez fűzi, állandó összegű illeték alá esik, nem érinti a fentebb kifejtetteket, mert a díjtétel jegyzetében említett költségvetés alatt csak a pusztán ajánlatnak minősülő költségvetést, valamint az építési szerződésről készült külön okirathoz hozzáfűzött költségvetést kell érteni, amely, mint a szerződésről kiállított okirat alkotórésze esik — különleges rendelkezés folytán — 2 P állandó összegű ívbélyeg alá. (304. számú jogegységi megállapodás. — 1938.) Az a költségvetés, amelyet az iparos vagy kereskedő valamely hivatal berendezési tárgyainak elkészítésére vagy szállítására vonatkozólag, hivatalos felszólítás folytán nem ajánlatkép, hanem csak a felmerülhető költségek felőli előleges tájékoztatás céljából akkor nyújt be, amidőn a berendezés beszerzését az illetékes hatóság még el nem határozta, illeték alá nem tartozik. A panaszos, hivatalos felszólításra, a főgimnázium előadótermében szükséges bútorberendezésnek költségeiről költségvetést adott be, amely ajánlatként vonatott illetékezés alá. li költségvetésben a panaszos nem ajánlkozott a bútoroknak a felsorolt költség mellett való elkészítésére, hanem azt — a beszerzett iratok szerint — az intézeti igazgató, a berendezés foganatosítása iránti első javaslatához csatolta, tehát oly időben készült e költségvetés, amikor a beszerzési javaslatot illetékes hatóság még nem is tárgyalta s így nyilvánvaló, hogy e költségvetés elkészítésére a panaszos csak azért hivatott fel, hogy a herendezés beszerzésének elrendelésére hivatott hatóság a felmerülhető költségekre nézve tájékozva legyen. Ily körülmények között ez a költségvetés ajánlatnak nem tekinthető.