Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

III. szab. i. §. A. — Az illeték tárgya. 5 Minthogy pedig akár a magánosok, akár a hatóság tájékoztatása végett készített ily költségvetést az illetékszabályok 1. §-ában meghatározott illeték alá eső irománynak tekinteni nem lehet, a panaszost az illeték alól fel kellett menteni. (923. számú elvi jelentőségű határozat. — 1910.) Az államépítészeti hivatalnak a vállalkozó részére kiadott azok a tervrajzai, amelyeket a vállalati szerződés kötésénél nem vettek alapul, vagy amelyeket a vállalkozó nem írt alá, illetékmentesek. Az illetékszabályok 1. §-a szerint az építési tervrajzok, mint ilyenek, nem esnek illeték alá. Az ily tervrajz tehát csak az esetben eshetik illeték alá, ha egyúttal okirat is, azaz ha a vállalati szerződéshez, mint annak kiegészítő része csatoltatott, vagy a vállalkozó által a terv szerinti vállalkozás bizonyítékául aláíratik. Uj illetékkötelezettséget az építési vállalatok körében lerovandó illetékek felőli rendeletek nem állapítottak meg, de nem is akartak megállapítani, ami azok rendelkezéseiből s nevezetesen az illetékszabályokra való hivatkozásából nyilvánvalóan kitűnik. Az illetékkötelezettséget e rendeletek az államépítészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozó utasítás 39. §. 15. A) pontjában megjelölt eredeti — vagyis a szerződés kötésénél alapul vett — és az építés közben felmerült tervmódosítások — tehát a szerződési megállapodás módosulásának bizonyítékául kiállított tervrajzokra nézve mondják ki. — A közmunka és közlekedésügyi miniszternek 1888. évi 21671. sz. rendelete e tekintetben felmerülhető minden kétséget eloszlat, amidőn kijelenti, hogy az idézett 39. §. 15. A) pontjában megjelölt eredeti tervezeti iratok csak annyiban esnek illeték alá, amennyiben azok a vállalkozó által aláíratnak vagy a szerződéshez csatoltatnak. A kir. pénzügyigazgatóság határozatában idézett 251.132/1889. sz. m. kir. pénzügyminiszeri, illetőleg az ezzel irányadónak nyilvánított 12.992/1889. sz. közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszteri rendelet az illetékkötelezettség alá eső okiratok között a fentidézett szolgálati utasítás 39. §., 15. A) pontjában megjelölt eredeti, vagyis a szerződéskötésnél alapul szolgált tervrajzot jelöli meg. Abból, hogy ebben a rendeletben az illetékkötelezettség alá eső tervrajzra nézve még közelebbi megjelölés nincs, éppen nem következik az, hogy a rendelet mindennemű tervrajzot illetékkötelezettség alá esőnek tekintett. Ezt már a szolgálati utasítás 39. §. 15. A) pontjára való hivatkozás is kizárja. De különben is ez a rendelet a korábbit hatályon kívül nem helyezte, sőt azzal, hogy az eredeti tervrajznak és egyéb illeték alá eső okiratoknak a szerződéshez való hozzáiűzését nyomatékosan elrendelte, az illetékkötelezettségnek a