Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

Ili szab. 1. §. A. — Az illeték tárgya. 3 uti-, villamos-, vagy a borbélynál váltott bérleti jegy is, amelyek az okiratnak azt a tartalmát, hogy a kötelezett teljesített, a jegyek illetve bérleti kártya átlyukasztása vagy megfelelő részének a leszakítása, tehát látszólagos tartalmi hiányuk útján éppenúgy kifejezik, mint ahogy a kereskedő, könyveiben, az üzletfél fizetését éppenúgy kifejezi annak beírásával, mint a tartozásról készült feljegyzésnek áthúzással való megsemmisítése által. Minthogy az illetéknek a tárgya — ellenkező törvényes rendelkezés hiányában — az okiratnak bármilyen alakja, arra tekintettel, hogy az 1920:XXIV. tc. 5. §-ának (6) bekezdése szerint a több azonos példányban vezetett könyvelési ívek mindegyike illetékköteles, a kincstárt az 5100—1931. M. E. számú rendelet 5, §-ának (2) bekezdésében meghatározott ívenkénti 10 fillér illeték nemcsak a páros tartalmú ívek, hanem az azoknak kettéválasztásával keletkezett ívek mindegyike után különkülön is megilleti. Minthogy a pénzügyigazgatóság az illetéket csak a páros tartalmú ívek után követeli, a lerovás elmulasztása miatt járó felemelt illetékkel együtt, la panaszost nem érte jogsérelem. <2009. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) Az építővállalkozó költségvetése után, ha azt az építtető elfogadta, az építkezési szerződésekre megállapított illetéket követelni lehet abban az esetben is, ha az építtető az elfogadást nem vezette rá a költségvetésre. Az illetékszabályok 1. §-ának A) 3. pontja szerint az okirati illetéknek a tárgya minden jogügyletről oly célból kiállított okirat, hogy az a kiállító, vagy a meghatalmazó ellen bizonyítékul szolgáljon. Az említett jogszabály szerint tehát az illetéknek a tárgya nemcsak az az okirat, amelyet az ügyletet kötött felek mindegyike aláírt, hanem az az okirat is, amelyet csak az egyik ügyletkötő fél állított ki abból a célból, hogy az a másik ügyletkötő fél (annak elfogadója) részére bizonyítékul szolgáljon. Ennek a rendelkezésnek alapja az a magánjogi szabály, hogy a szerződést létesítő akaratot rendszerint bármilyen alakban ki lehet fejezni s a jogügyleteknek érvényes megkötése nincs alakszerűséghez kötve, s hogy ez alól az általános szabály alól mindig — törvényes rendelkezésen vagy a felek kikötésén alapuló — kivétel az, amely a jogügylet érvényességét, vagy létrejöttének a bizonyítását alakszerűséghez köti. Nincs törvényes rendelkezés, amely az építkezési szerződéseknek az érvényességét alakszerű" okirat kiállításához kötné, s éppen azért azt bármilyen alakban, illetve alakiság 1