Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
97. §. — Pénzben fizetendő illetékért kezesség. 69 kötelezettől való behajthatatlanság bekövetkezésével, hanem már az ügyletkötésben stb. való részvétellel keletkezett, amiért fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából teljesen közömbös kell, hogy legyen az a körülmény, hogy az elsősorban kötelezettel szemben a behajtás körül történt-e a kincstár, illetőleg az állami vagy községi közegek részéről mulasztás vagy sem. (199. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) Az ingók árveréséről készült jegyzőkönyvnek bélyeggel lerovandó illetékét csak a végrehajtótól, annak pénzben fizetendő illetékét pedig, egyetemleges kötelezettséggel, mind a végrehajtatótól, mind az árverési vevőtől lehet követelni. (1937. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) Indokolás az ill. szab. 89. §-ánál. A csődnyitást megelőzőleg esedékessé vált közadókat és azokat az illetékeket, amelyeknek tárgya a csődnyitás előtt keletkezett, a csőd tömeggondnoktól abban az esetben sem lehet követelni, ha azokat a fizetési meghagyásnak a csődtömeggondnok Isezéhez való kézbesítésével, csak a csődnyitást követőleg érvényesítették. (292, számú jogegységi megállapodás. — 1937.) Indokolás a K. K. H. Ö. 86. §-ánál. 97. §. Készpénzben fizetendő illetékek iránti egyetemleges kezesség. A kezes ellen köztartozásért zálogolást csak akkor lehet foganatosítani, ha vele szemben a kezességet már érvényesítették, vagyis értesítették arról, hogy fizetési kötelezettsége beállolt. (2063. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) Indokolás a K. K. H. Ö. 47. §-ánál. Közhatósági tisztviselőt, az 1920 :XXIV. tc. 3. §. (4) bekezdésében megállapított kezessége alapján, a nyugta- és szerződési illeték megfizetésére csak a nyugta kiállítójának és az azt elfogadó közhatéságnak közvetlen fizetési kötelezettségét követően lehet kötelezni Ugyanez az elv irányadó akkor is, ha a kifizetés nem nyugta ellenében, hanem a postatakarékpénztár csekkforgalma útján történik. Az illetéket a panaszostól, mint T. község bírájától, az 1920. évi XXIV. tc. <3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezesség címén követelik, mert a járandóság kifizetését el-