Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

70 97. §. — Pénzben fizetendő illetékért kezesség. rendelte, anélkül, hogy a nyugta alapján járó nyugta- és szerződési illetéket a kincstár részére biztosította volna. Az 19Í30. évi XXIV. tc. 3. §-ában az állami, törvényhatósági és községi tisztviselők terhére megállapított kezesség: az illetékszabályokban meghatározott kezesség általános szabályai alá esik, vagyis csak abban az esetben érvényesíthető, ha az illetéket a közvetlen fizetésre kötelezettektől (egyenes adósok) követelésbe vették, de azt rajtuk nem lehetett behajtani. A nyugta- és a szerződési illetéknek a megfizetésére az illetékszabályok 89. §-ának a) pontja, illetve 95. §-ának 1. pontja értelmében: a kiállító és az elfogadó vannak egyetemleg kötelezve. Minthogy az 1920:XXIV. tc. 3. §-ának az a rendelkezése, amellyel a nyugta- és szerződési illetékért kezessé tette a járandóságot kifizető vagy a kifizetést elrendelő közhatósági tisztviselőt, meg nem szüntette a nyugtát kiállító vállalkozónak és azt az elfogadó községnek közvetlen illetékfizetési kötelezettségét, a panaszostól az illetéket csak abban az esetben lehet követelni, ha a kincstár az illeték megfizetésére a közvetlen fizetésre kötelezett vállalkozót és a községet kötelezte volna s azt rajtuk — lefoglalható vagyon hiányában — nem lehetett behajtani. Minthogy az iratok között nincs adat arra, hogy a kincstár az illeték megfizetésére a vállalkozón kívül (akitől az illetéket nem lehetett behajtani) T. községet is kötelezte volna és azt rajta nem lehetett behajtani, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1989. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.) ügyvéd által külföldi peresfele nevében bíróság előtt használt feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél illetékéért, a külföldi peresfelet képviselő ügyvéd felelős. A panasz tárgyává tett illetéknek tárgyát a „H. műtrágya, kénsav, vegyiipar rt." cég által G. A. Sch. wuszeni gépgyárosnak küldött az a kereskedelmi levél képezi, amelyben szénsav íolyékonyító gépet utóbbnevezettnél megrendelt, s mely — nevezett gépgyáros által elfogadott, de a megrendelő által később állítólag visszavont — megrendelésből kifolyólag nevezett gépgyáros a megrendelő ellen kár és járulékok iránt pert indítván, a levelet a panaszos, mint a pert indító wuszeni, tehát külföldi gépgyárosnak megbízott ügyvédje, a kir. törvényszékhez benyújtott keresethez csatolta. Nem kétséges, hogy a külföldi cég üzletének tárgyára vonatkozó jogügyletet tartalmazó szóbanlévő levél az illetékdíj jegyzék 59. tételének 4. pontja