Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

89. §. — Bélyegilletékért kötelezettség. 59* hatalmazott is, mint a kétoldalú jogügylet ügylekötő fele, feie^lős éggel tartozott. Az újabb jogfejlődés és az ezt követő magyar magánjogi törvénykönyv tervezete és javaslata is, a meghatalmazást élesen elválasztja a megbízástól és a meghatalmazást, mint egyoldalú jognyilatkozatot, — a megbízást pedig, mint a megbízó és megbízott közötti szerződést szabályozza. Ennek az újabbjogfejlődésnek eredményeként illetékjogunk is az illetékdij-^ jegyzék 71. tétele helvett az 1920. évi XXIV. tc. 7. §-ában (163.600/1926. P. M. sz. "rendelet 17. §-a, most az 5100/1931. M. E. számú rendelet 7. §-a) újabb illetékszabályt állít fel, amikor kimondja, hogy: a meghatalmazás olyan okirat, amelyben a kiállító egyoldalú nyilatkozata alapján az abban megnevezett másik fél arra nyer jogot, hogy a kiállító nevében eljárjon, jogcselekmenyeket végezhessen. Ennek a meghatározásnak és állásfoglalásnak következménye azonban csak abban jelentkezik, hogy az 19!20:XXIV. tc. 7. §-a az ilyen okirat illetékmérvét elkülönülten és a 70. díjtételtől részben eltérően szabályozza. Illeték jogi szempontból azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az 19'14:XLIII. tc. 53. §-ának 3. bekezdésében foglalt az a kifejezett rendelkezés, hogy a meghatalmazás illetékéért a kiállító és az elfogadó egyetemlegesen felelős, hatályon kívül helyezve nincs. Az előbbiekben kifejezésre juttatott törvényes álláspont helyességét megerősíti az is, hogy a meghatalmazás, mint egy-oldalúan jogot adó nyilatkozat, kifelé, harmadik személyekhez szól, — de felhasználás esetén megbízási (ügyviteli) szerződés, fennállására mutat, amely a megbízó és megbízott között jön létre és a magánjogi ügyvitel, illetve a perjogi pervitel köt el e-zettségét szabályozza. Ennél az utóbbinál a meghatalmazott a meghatalmazást kiállítóval szerződéses viszonyban áll, úgy, hogy a felhasználás egyúttal az egyoldalú jognyilatkozattal kapcsolatos megbízás elfogadását is kifejezi és így a felhasz-nálás szerződés fennállását bizonyítja. A fentiekből okszerűen következik, hogy az illetékszabályoknak a szerződéses viszonnyal kapcsolatos rendelkezései a 89. §., 14. stb. alkalmazást lelnek és így a meghatalma-zott, ha a meghatalmazást felhasználja, az okirat illetékéért felelősséggel tartozik. (254. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) A meghatalmazás illetékéért a meghatalmazott — ha a meg. hatalmazást elfogadja — abban az esetben is felelős, ha a meghatalmazó illetékmentes személy. Nem lehetett a panaszoknak helyet adni, mert nem vitás* hogy a panaszos felek a részükre kiállított kérdéses megha-v